~Where The Rainbow Ends~ 𝔸𝕚𝕕𝕒𝕟 𝔾𝕒𝕝𝕝𝕒𝕘𝕙𝕖𝕣 𝕗.𝕗.

~𝟞~

¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯
---------Disc shop--------
_______________________________________

Ma kivételesen rettentő korán keltem, hiszen ma 05:00-14:00-ig szabad vagyok. Végre! Tom fogatáson lesz, így én végre ma kiszökhetek egy kicsit a négy fal közül a külvilágba. Jelenleg fél 6 van vagyis Tom már 100%, hogy nem tartózkodik sem a hotelben, sem pedig a hotel közelében. Felkaptam magamra valami göncöt, fogat mostam és megfésülködtem, majd előkapartam a pénztárcám, meg néhány holmit ami kelhet, és bedobtam egy tornazsákba. Nem akartam hogy bármelyik színésznek is feltünjön, hogy elmentem így a tűzlépcsőt használtam. Lebattyogtam a kissé rozsdás, ugyanakkor stabil lépcsön, s felszabadultam vágtam neki Torontó utcáinak. Útközben betértem egy aranyos kis kávézóba, reggelizni valamit meg inni egy frissítő kávét. Egy jóideje gyalogoltam már, amikor megpillantottam egy lemezboltot. Szemeim felcsillantak hiszen mindigis szerettem a bakelit lemezeket, és a szobámba is volt egy pár, csak sajna Londonban nemigen volt olyan hely ahol vehettem volna. Belépve az ület ajtaján a kis ajtócsengő hangja zengte be a teret. Rámosolyogtam az eladóra aki a lemezeket pakolászta, a polcokhoz siettem, és belekezdtem a lemezek átt lapozgatásába. Kevesen voltak a boltban, hiszen manapság ki vesz lemezeket? Én is inkább csak az eszmei értéke miatt szeretek ilyen boltokba járni. Elmerengve siklottam átt a sok nevet, mint a Beatles, Backstreet boys, Take That, Oasis. A sok nagy név és lemez között megpillantottam egy ragyogó zöld szempárt. Ismertem. Tudtam kié. Mégsem néztem rá, egy perc erejéig elbambulva merengtem a semmibe majd újra a lemezekre pillantottam. Szemeim megcsillantak és kikaptam A lemezt. A borítója fekete volt és ott díszelgett a fehér Nirvana felirat, meg a sárga mosolygós fej. Vigyorogva emlékeztem vissza a 3 évvel ezelötti énemre aki önfeledten ugrált az ágyán és hangosan szólaltatta a Nirvanat ezzel idegesítve az egész családját. Ajkaimat egy kissebb sóhaj hagyta el amint átjárt a sok régi emlék, s elkezdtem keresni a lemez árát.
-Nirvana? - pillantott rám a Zöld szempár tulajdonosa. Nagynehezen ráneztem, mire Aidan elmosolyodott.
-Igen. - bólintottam, és tekintetem visszavezettem a lemezre.
-Szereted? - tette fel az újjabb kérdést.
-Nem Aidan, azert nézegetem a lemezt mert utálom-válaszoltam ironizálva.
-Csak kérdeztem. - motyogta a fiú, mire újjabb sóhaj hagyta el ajkaim.-Egyépként nem szabadna itt lenned. Úgy tudom szobafogságban vagy. - szólalt meg ismét. Mire riadtan tekintettem fel rá.
-Már nem vagyok szobafogságban! - füllentettem.
-Borzalmasan hazudsz ha ideges vagy! Már szinte nekem fáj. - emelte föl tekintetét a lemezek közül.
-Ugyan én nem hazudok Gallagher-tettem keresztbe kezeimet.
-Aha persze én meg Rudolf vagyok a rénszarvas. - forgatta meg a szemét, s újra a lemezekbe temetkezett.
-Aidan kérlek ne köpj be! Ha ezt Tom megtudja egy életre szoba fogságot kapok! - erre a mondatomra a fiú szeme felcsillant.
-Hát sajnálom Iza de azok után hogy milyen leereszkelő vagy velem egy kerlek édeskevés. - tett egy lépést felém. Méghogy ÉN lekezelő?! És akkor ő mi szent kisangyal?! Na nem, ő bunkózott velem, és vette el az ÉN kávémat és ő játszotta az agyát. Legszivesebben otz helyben bemostam volna neki, de most az egyszer tudtam, hogy meg kell hunyászkodnom e felett, mert ha nem búcsútmondhatok a zenének és a külvilágnak egy örök életre plusz egy évre.
-Aidan... Kérlek! Mond mit akarsz megteszem. - hadartam. A fiú íriszei újra felragyogtak és már már egy pszihopatát megszégyenító mosolyra húzta ajkait.
-Nyugi tőllem nem fogja megtudni. - kiengettem a bennem tartott levegőt. És már nyugtáztam volna hogy megúsztam, amikor Aidan folytatta. - Feltéve ha egy hétig te hozol nekem kávét.-nézett a szemeimbe.
-Ez zsarolás! - szűrtem ki a fogaim közül.
-Talán nem kéne kiszökni-vágott vissza. Igaza volt. Szörnyű bevallani, de Aidan beképzelt ttuskó Gallaghernek igaza volt.
-legyen. - bólintotta és visszatéve a lemezt a helyére elhagytam a boltot.
Puffogva mentem tovább és csak Aidanen járt az eszem. Mit képzel magárol ki ő? És miért pont engem kell csesztetnie? Ez az egész helyzet annyira felvitte bennem a pumpát hogy már csak hazamenni volt kedvem. Rápillantottam az órámra ami fél kettőt mutatott. Futva rohantam hazafelé, hiszen így is kerülnöm kell, hogy eggyik színész se vegyen észre. Feligyekeztem a lépcsőn és bevágódtam a szobámba. Pont időben mert ekkor kopogtak. Ledobtam a táskám és s betoltam az ágy alá az elvitelre kért kávet pedig a fiókba rejtettem. Kinyitottam az ajtót ami elött valőban Tom ált.
-Szia ma nem jöttél forgatásra mi történt?
-Ja ne haragudj csak nagyon fájt a fejem így inkább maradtam itthon.-füllentettem.
-Miért nem szóltál? Jól vagy Izi? Ne hívjak orvost? - aggodalmaskodott.
-Jajj ugyan, dehogy! Már jól vagyok csak pihennem kellett, nyugi!
-Hát jó. Akkor hagylak is, szia hugi! - ölelt meg.
Bacsoktam az ajtóm és nekidölve csúsztam le a földre. Ismét sóhajtottam egy nagyot, majd pár perc leforgása után feláltam onnan. Visszacsoszogtam a kis szobámba, s fáradtan húztam ki a szekrény fiókját. Kivettem a kávémat, s felbontottam. Vissza sétáltam az erkélyhez, s kávét szürcsölve döltem neki az erkély ajtajának és bámultam a város késő délutáni zavaros világát. Így iszogattam meg a fekete italom amikor ismét megzavart az ajtómon való kopogtatás éles zaja. Már megint mivan? Ennyire nem vagyok fontos ember! Zsörtölődve letettem az üres üveget az asztalra és az ajtóhoz sétáltam, ami elött nem ált senki furcsáltam is, ám ekkor megpillantottam, hogy a földön egy doboszka hever. Óvatosan felemeltem a földröl és elolvsstam a cetlit.
,, Ezt ott hagytad ~A" Összeráncoltam szemöldököm és kibontottam a masnit, majd óvatosan leemeltem a dobozka tetejét. A csomag alján ott hevert a nirvana felirattal ellátott lemeztokja, benne a lemezzel. Lassan kiemeltem a dobozbol, miközben mégtöbb kédés futott átt bennem. Újra rápillantuttam a cimkére, ,,A''... A?! Na neee... AIDAN?! AIDAN?! Aidan?! Mi? Nem! Nem az nem lehet! De ő volt ott abban az üzletben... Nem! De! Nem! De! Agrhhh! Kikészít ez a gyerek, de talán megsem olyan beképzelt ez az Aidan? Esetleg adhatnák neki egy esélyt. TALÁN! Ezekkel a gondolatokkal vettem bírtokba a fürdőt, majd száltam be a kádba, és merültem el a meleg vízben. Megtörülztem, áttvedlettem pizsomába, gyorsan fogat mostam. és elterültem az ágyamon. Unottan figyeltem a palfont, ami most valahogy oly erdekessé vált, csak néha-néha pillantottam az ablak felé. Végül aznap este vacsorázni sem volt kedvem, ami tőllem nem éppen megszokott. Utólag belegondolva lehet nem volt jóötlet szinte üres gyomorral elaludni.

~🐋✨

~Smells like teen spirit by Nirvana
~Boulevard of broken dreams by Green Days

//-1014//