„Annyira fáj, hogy nem tudom megmenteni, megvédeni őt, távol tartani tőle a veszélyeket, megoltalmazni a szenvedéstől. Mire vannak az apák, ha nem erre?"
Thomas Lynch
Szia apu! Istenem, mennyire hiányoztatok mind! Alig várom már hogy találkozzunk. Már csak egy nap!!! Juhú! Nic egyetemista, a nyári szünetre hazajön, és az érkezése előtti este írta ezt az e-mailt. A nyolcéves Jasper és az ötéves Daisy a konyhaasztalnál ülnek, kis zászlókat és üdvözlő feliratokat vagdosnak, ragasztanak és színeznek, amelyekkel Nicet köszöntjük hazaérkezése alkalmából. Hat hónapja nem látták a bátyjukat. Másnap reggel, amikor már indulnunk kell a repülőtérre, kimegyek a kertbe összeszedni őket. Daisy nedves és sáros ruhában és juharfa ágán ül, Jasper pedig lentről fenyegeti: - Add vissza különben...
- Nem adom -Kiabálja Daisy-, ez az enyém!
Konok dac tükröződik a szemében, de amikor látja, hogy Jasper is mászni kezd felfelé, inkább ledobja a Gandalf-bábut, amit a bátyja követelt tőle.
- Itt az idő, mennünk kell Nic elé -mondom nekik mire mindketten berohannak a házbam - Nicky, Nicky, Ncky,-Kántálják közben idősebb testvérük nevét.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Csodálatos Fiú
Rastgele„Szerencsére van egy fiam, egy csodálatos fiú. Sajnos drogfüggő. Szerencsére már gyógyulófélben van. Sajnos visszaesik. Szerencsére megint gyógyulófélben van. Sajnos megint vissza esik. Szerencsére nem halt meg."
