My Life In New York

Part 3

Egy hatalmas ház előtt álltunk meg ahol már most rengeteg autó volt kint a ház előtt, majd miután Mia beparkolt a garázsba bementünk a házba, de annyian voltak, hogy alig tudtunk beljebb jutni. Mire nagy nehezen átvergődtünk a tömegen megérkeztünk egy hatalmas konyhába, a pult tele volt külön féle piákkal, volt ott minden még söröshordók is voltak ahol éppen Liam osztotta piros műanyag poharakba a sört.

- Oké, ki mit kért inni? Van itt minden, ahogy látom a fiúk rendesen felkészültek. Madison, Harper a szokásos? - Mia kérdésére a lányok csak helyeslően bólogattak, majd Mia felém fordult - Liv te mit szeretnél?

Meglepett hogy így hívott, eddig csak a családom használta ezt a becenevet.

- Köszönöm én most egyenlőre nem kérek semmit.

- Biztos? Nem muszáj alkoholt innod van más is.

- Tényleg nem kérek semmit, de ha meggondolom magamat akkor szólók.

Azt a témát ennyivel le is zártuk, ezután körbe vezettek a lányok a házban, hogy tudjam mi hol van, az emeleten is körbe jártunk és itt végre kicsit csend volt, szerencsére nem hallatszik fel annyira lentről a hangos zene. Miközben mentünk végig a házon annyiszor hallottam a Noah és a Baker nevet, hogy most már igen kíváncsi vagyok ki lehet.

A nappaliban beszélgettünk a lányokkal amikor oda jött hozzánk egy csapat lány, mint azt utóbb megtudtam ők egyel felettünk járnak, és mint kiderült miattam jöttek ide.

- Szóval te lennél az új lány, Olivia, nem semmi, tetszik a ruhád, egyébként Amber vagyok. Ők pedig Kylie és Chloe.

- Sziasztok - furán néztem rájuk, honnan tudják egyáltalán a nevemet, és hogy én vagyok az új lány, bárki lehetnék, de ők pontosan tudják, hogy ki vagyok, ami azért kicsit ijesztő valljuk be - Honnan is tudjátok hogy ki vagyok ha szabad kérdeznem?

- Mindenki tudja, hogy ki vagy, mindenki rólad, az új lányról beszél - mosolyogva mutatott rám - én Liamtől hallottam rólad szóval tuti ő terjeszti, de eddig bárkivel beszéltünk mindenki kérdezte hogy tudjuk-e ki vagy, és most már tudjuk.

- Persze hogy Liam nem tudja csukva tartani a száját - háborodott fel Mia.

- Na de a lényeg, találkoztál már Noahval - csillant fel Chloe szeme, na jó most már tényleg tudni akarom ki ez a gyerek.

- Nem, még nem találkoztak- válaszolt helyettem Harper.

- Kíváncsi vagyok mit fog hozzád szólni.

- Na arra mi is azok vagyunk - nézték össze mindannyian a lányok, és egyszerre mosolyogtak el.

- Na jó most már komolyan tudni akarom ki ez a gyerek, egész nap mást nép hallok csak, hogy Noah meg Baker, mégis ki a fene ez a gyerek de most komolyan, és mi az, hogy mit fog hozzám szólni, ki ő, talán ő szarta a spanyol viaszt vagy mi?  - amikor a mondat felénél tartottam kezdett el halkuli a zene, mert váltott át egy másikra ezért valószínű hogy mindenki hallotta mit mondtam.

A lányok ezután a hátam mögé nézték és mosolyogtak, ezért gondoltam meg nézem én is mit néznek annyira, bár lehet jobb lett volna nem oda nézni. Négy srácot láttam meg, az egyikük Liam volt, és éppen felénk tartottak, mindenki kiált az útjukból mint ha ők lennének a királyok, végig néztem rajtuk és mindannyian  jól néztek ki, majd amikor az utolsó személyhez értem el ált a lélegzetem, alig tudtam levegőt venni, éreztem hogy kipirosodtam, a tenyerem elkezdett izzadni amikor belenéztem a tengerkék szemeibe. Egy fejjel magasabb volt nálam körülbelül, fekete farmerba és fehér pólóban volt amin tisztán látni lehetett a kockáit, tuti focista ez a gyerek, a haja kócosan ált, de neki ez pont jól ált. Minden lány vágyakozva fordult utána, és ő ezt pontosan tudta is, hogy bárkit le tud venni a lábáról ezzel a külsővel, még akár engem is.