A nevem Olivia White .
A szüleimmel és a húgommal most költöztünk New Yorkba, mivel kaptak egy remek munka lehetőséget, hogy partnerek lehetnek egy menő ügyvédi irodában.
Idén kezdem a 11. évfolyamot a gimiben, egy teljesem új társaságban, új suli...
A reggeli napsütésre ami áradt be az ablakomon, egyébként innen is csodás a kilátás ahogy a lakás bármely pontjáról. Mára városnézést terveztem, remélem össze is jön, nem tudom anyáék mit terveztek. Gyorsan ki is keltem az ágyból , hogy rendbe szedjem magamat, megcsináltam a szokásos reggeli rutinomat majd sminkeltem, egyébként imádok sminkelni , igaz hétköznapokra nem igen szoktam magam sminkelni, sőt ha tudom hogy nem kell mennem sehová akkor nem is szoktam, de ezt leszámítva imádom csinálni. Ezután kerestem magamnak valami kényelmes de mégis csinos ruhát, mondván ha már most megyek ki úgy igazán elsőre a városba, leszámítva ugye az ide utunkat a reptérről, nézzek ki valahogy, főleg ha fotókat is csinálok, egy kis keresgélés után meg is találtam a megfelelő outfitet fel is vettem, majd a hosszú barna hajam egy részét lazára felkontyoltam a többit pedig hagytam kiengedve, ami a hátam közepéig ér egyébként.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ezután mentem hogy csináljak valami reggelit magamnak, de amikór kiértem a konyhába anya már ott sürgött forgott és csinálta a reggelinket.
- Jó reggelt anya - mentem oda hozzá és megöleltem
- Szia kicsim, de korai vagy, mi történt veled? - na igen nem vagyok nagyon a korán kelő típus, inkább az a délig alvó vagyok.
- Túl izgatott vagyok hogy aludjak
Ezután segítettem anyának megcsinálni a reggelit, volt itt inden amit csak el lehet képzelni, nem is tudom hogy fog ez a sok minden elfogyni. Időközben fel ébredt apa és Katie is majd miután kész lettünk anyával elkezdtünk enni.
Miután sikeresen mindent megettünk, el se hiszem, beavattam a szüleimet a tervembe hogy én ma várost nézni szeretnék menni és ha szeretne Katie is jöhet velem, tartanánk egy tesós napot. De hát ez nem jött össze
- Liv sajnálom de be kell mennetek a suliba papírokat intézni, sajnos mi nem tudunk mert ma be kell mennünk aláírni pár dolgot az irodába. - mondta apa miközben a szemembe nézett és látszott rajta hogy tényleg sajnálja - de ígérem holnap be pótoljuk rendben?
- Rendben - mit mondhattam volna erre, nem igazán örültem hogy az első itteni napunkon máris magunkra hagynak de mit tehettem volna, akadtam volna teljesen ki. De legalább így is a húgommal lehetek mivel egy suliba fogunk járni ugyanis találtunk egy sulit ahol egybe van a gimi az általánossal, annyi a különbség hogy ők teljesen más épületben vannak mint mi, igazából teljesen külön vannak minden értelemben, de mégis egy a kettő.
- Nekünk indulnunk is kell Rose, nehogy elkéssünk - szólt apa anyának egyébként anya neve Rose White, meg a középső neve amit nem szeretek ugye, apa pedig Jeremy White. - lányok ne felejtsétek el hogy 10-re ott kell lennetek, üzenetben elküldöm a címet, sziasztok lányok- majd mindketten megöleltek minket és már itt se voltak.
- Remek, már most egyedül hagytak minket, na mindegy megyek össze kapom magamat aztán mehetünk- mondta és már itt sem volt Katie.
Őt mindig rosszabbul érintette hogy a szüleink nem foglalkoznak annyit velünk és mindig egyedül hagynak minket, nekem erre annyira nem volt időm gondolni, ilyenkor általában mindig én voltam ott Katie mellett amikor még kicsi volt, mindig én vigasztaltam meg. Bármit megtennék érte hogy megvédjem, mindig is jó volt a viszonyunk és ennek nagyon örülök hogy nem kell folyton veszekednünk egymással, hanem mindig ott vagyunk egymásnak ha segítség kell.
