11.rész-a vacsorai kibékülés

514 34 3
                                    




Reggel 4:30 van. 5:00-re rendeltettem az űberest de arra gondoltam, hogy én magam csinálok valamit Aidannak. Kómásan felkelve robogtam a kávé főző gép felé és két jó nagy adagot elkészíteni, hiszen most nem csak magamnak megy ez a kávé. Kivettem a kenyeremet amit meg is kentem avokádó krémmel. Ebből csináltam még kettőt majd egy termosztát kulacsba öntöttem ki a frissen lefőzött kávénkat. Megcsinálva  reggelit gyorsan kifésültem a hajam majd felvettem egy melegítő szetett. Bebújva feket hosszú kabátomba a kis vászon táskámba rakva a papír zacskómat mentem le a kocsihoz. Pontos volt, így biztosan hogy nem fogok elkésni és még meg is reggelizhet Aidan.

Oda érve a helyszínre kiszáltam a kocsiból majd intettem a mindennapi morgós portásnak. Ugyan úgy csak le legyintett de nekem most nem veheti el semmi és senki a kedvemet.

-Sziasztok!-köszöntem a többieknek akik halvány mosollyal az arcukon vissza köszöntek. Megkeresve a szememmel Aidant majd oda mentem.

-Hoztam neked valamit.-mosolyogtam rá majd elő szedtem a papír zacskót és felé nyújtottam. Kérdően tekintett rám majd kibontotta. Meglátta a kaját és kávéját szerintem ennyire sose volt bboldog.

-Láttam rajtad, hogy kicsit vékony vagy gondoltam hozok neked egy kis reggelit. De ha a barátnőd jobbat csinál akkor vissza vehetem.

-Ugyan,nagy hálám neked.-Ölelt át. Boldog voltam és megnyugodtam karjaiba, sose akartam elmozdulni onnan, de sajnos kellett.

-Ez olyan aranyos volt Stephanie.-jött közelebb Justin

-Igen,igen. De azért még a poloskát a táskájába hagyod?-kért számon már Rob is.

-Még szép, tudnom kell, hogy mi folyik ott. Lehet még életet is mentek vele.-kacsintottam a fiúkra mire elnevették magukat. Nevetve én is a számhoz emeltem kulacsomat majd bele ittam mennyei kávémba.

-Stephanie, itt a kulacsod.-nyújtotta felém Aidan.

-Megtarthatod.-toltam el magamtól de neki nem tetszett az ötlet.

-Nem tehetem.-adta a kezembe. Mi az, hogy nem teheti? Bosszusan nyomába eredtem.

-Mi az, hogy nem teheted

-A barátnőm nem nézné jó szemmel.-vette még sietősebben a dolgokat, de én utánna kaptam és megállítottam.

-Megint itt tartunk ugye? Semmit nem csinálhatsz a barátnőd miatta. Akinek tele van pakolva az instája a te fejeddel és betegesen rajong érted.-ordítottam rá. Tudta az igazat de nem akart magyarázkodni.

-Nincs is instája.-nézett össze zavarodottan. Már én se értettem mi van. Hagytam inkább az egész beszéletést. Oda érve a kocsiba beszálltunk. Azt hihetitek, hogy Aidan melé ültem, de nem. Ugyan úgy Justin és Robert mellett foglaltam helyett.

-Na mi lett?-vont fel szemöldökét Bestim egyikét.

-Semmi, Aidan azt mondta, hogy nincs is instája a baratnőjének.

-Ez érdekes.-szólalt meg Justin.

-Az.-nevettem el magam. Egyszer csak Aidan tartotta magasba a kezét.

-Itt van Stephanie, keresnek téged.-mosolygott a srác. Mosolyogva inetegettem a kamerába majd dugtam a fejem Aidan mellé.

*Live*

-Stephanie szia

-szia Stephanie

-sziasztok!-mosolyogtam rájuk.

-Aidan dobtad már Lailat?

-Aidan nem Laila való neked

-Ship Stephanie és Aidan.-tevékenységüket meg mosolyogtam

Forgató könyv (Aidan Gallaghert Ff)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora