A suli és egyéb katasztrófák! Andrew Davis a szerelem relatív...

2.fejezet

Amikor megtudtam hogy három év egyedüllét után szobatársat kapok levert a víz. Miért épp az én jól felépített életembe kell belerondítania valami punknak? Örültem hogy magam vagyok.  Titkolt melegként áldás volt a fiú kollégiumba egy csöndes saját zug erre most minden romba dőlni látszik. Már most gyűlölöm Erik Lawrencert hogy ezt elvette tőlem pedig még nem is találkoztunk. Okkal merülhet fel a kérdés hogy bírja egy meleg srác ennyi fiú között? Hát a válasz egyszerű. Nehezen főleg mivel napi szinten összefutok a gyönyörű Justin Carter-el aki nem mellesleg mézszőke és kékszemű magas szállkásan kisportolt, és neki van legformásabb feneke az egész suliba. Klisés mi? Én is úgy gondom, de hát ez van és ha eddig nem lett volna egyértelmű igen teljesen bele vagyok zúgva ebbe a kerek popsijú istenbe. Csak sajnos hetero, de úgy nagyon durván. Szar ügy hozom a formám. Marad a plátói álmodozás és farok verés. Ezért is utálom már most a szobatárs gondolatát is, oda a boldog perceknek.

Nagyot sóhajtva lépek ki a könyvtárból jól megpakolva vagy hat kötettel. Nem vagyok stréber átlagos a teljesítményem, de néha vannak napok amikor muszáj vagyok kicsit belehúzni és javítani az átlagomon ha nem akarom bukni a koleszt.
A szobámba belépve ledermedek a könyvek kiesnek a kezemből és csak tátott szájjal nézem az idegent aki az íróasztalomon állva valamiféle anyagot aggat fel az ablakhoz. Az agyamnak fel kell dolgoznia a látványt. Valaki a szobámban függönyt aggat erre varjatok gombot. A valaki amint észrevette hogy beléptem megfordult. Nálam kicsit magasabb, mogyoróbarna túrnivaló haj angyali pofi és szemüveg mögé rejtett világos szemek. Bassza meg pont az esetem. Kár hogy bő cucc van rajta így nem látszanak testi adottságai. De ez most mellékes mert az agyamat sokkal inkább más foglalkoztatta. Valószínűsíthető új szobatársam kinézete most mellékes.
-Szia Erik Lawr......
-Hol van Joshepihe? -szakítottam félbe hisztérikusan és Erik tágra nyílt szemekkel értetlenül nézett rám.
-Ki az a Joshepihe?
- A pók a sarokba amit voltál szíves megbasztatni a szaros függönyöddel...-akadtam ki tudni illik halálosan félek a pókoktól mióta gyerek koromban egy megcsípett és két hétig lázasan dagonyáztam otthon. Na most a pók amitől tudtam hogy hol van most eltűnt.
-Vegyél vissza.....te most komolyan elneveztél egy pókot a sarokban Josephinek? -kérdezte olyan hangsúllyal mintha egy őrültel beszélne, majd lemászott az asztalomról.
-Valahogy muszáj volt hívnom ha már megegyeztünk....-mondtam idegeségemben és ekkor fogtam fel hogy miket is beszélek. Bassza meg most tényleg dilinyósnak tűnők. Nos ez a paktum a drága Josephinnel csak annyi hogy ő ott a sarokban vadásza a szúnyogokat, és a kisebb pókokat míg én békén hagyom. Én tudom hogy hol van, ő pedig éjjel nem mászik a számba. Valahogy adta magát hogy nevet kapjon.
-Hosszú történet inkább hagyjuk...-próbáltam menteni a menthetőt, de szerintem már késő.
-Ha te mondod- és kaptam egy lesajnáló megvető pillantást. Jól indul a kapcsolat. Na szépítsünk...
- Andrew Davis -nyögtem ki majd kezet nyújtottam mégse vagyok bunkó.
-Erik Lawrence..
-És a függöny? -mutattam mögé.
-Nem bírok fénybe aludni azok a hülye maszkok meg idegesítenek összekócolják a szemöldököm...-magyarázta én pedig magamba nyugtáztam hogy nem csak én vagyok dilinyós a pókjaimmal.
-Nekem pókok, neked meg kócos szemöldök asszem megleszünk...-mondtam kuncogva és rá kellett jönnöm hogy mégsem utálom annyira ezt az Eriket. Talán, de mondom csak talán, jól megleszünk itt egymás mellett.

Mondtam már hogy én mindig hozom a formám? Még hogy talán jól megleszünk Erikkel? Kit akartam áltatni? Utáljuk egymást. Hozzá kell tennem Erik egy görény.
Keddenként az én drága szobatársam általában klub tevékenységén van ami annyit takar hogy valami zug pincében gitározik. Ó hogy nem mondtam? Eriknek bandája van és előszeretettel lógnak a koliszobában engem szivatva és cukkolva Josephinnel. Szóval én lettem a szemükbe Andrew a Bogaras. Az már mellékes hogy a pók nem bogár, de tiltakozásommal csak olajat öntöttem a tűzre. Szóval rájuk hagytam. Na de kanyarodjunk vissza a keddi napomhoz. Erik óramű pontossággal lelépet próbálni, és ezen apropóból átlopóztak hozzám a haverjaim egy kis esti csöndes bulira. Ezen annyit kell érteni hogy alig hangon pornót néztünk chipszel. Persze nekem nem sok látni való volt meleg levén. Valahogy a piros latex csízmás felfújt mellű macák nálam kiesnek, bár meg kell hagyni a cowboy kalapos fószernek jó segge volt. Azt hozzákell tennem hogy a barátaim még nem tudják hogy meleg vagyok. Kivéve Bobot a legjobb barátomat. Bob amúgy hivatalos nevén Hikosaburo Kaiji aki oda van a Star Warsért és Boba Fett-ért így valahogy rá ragadt a Bob név. Martin és Harry pedig később csatlakoztak hozzánk, de akkor már elkezdtük a kolit és nem akartam nagy dobra verni a melegségem így hallgattam. Bob pedig szintén. Szóval vissza a pornóhoz. Már épp a film vége felé járhattunk mikor beront Erik. Szeme kitágult és meredten bámúlt a képernyőre amin ép hangosan elévezett az úriember a hölgyemény mellére.
-Ti mi a jó büdös francot csináltok? -hüledezett.
-Jaj ne légy már frigid fasz csak egy kis soft pornó...-mondta Martin a maga kedves stílusába, és bekapott egy chipset. Martinról csak annyit hogy igazi rossz fiú akitől óvják a szülők lányuk ártatlanságát. Oldalt felnyírt haj fönt hosszúra hagyva hátra fésülve. Bőrkabát, szaggatott farmer és nyelvpiercing. Jó kombó és a csajok pisilnek is utána. Mondhatni érte is kár, de tudjatok házi nyúlra nem lövünk elven a barátaim tabuk minden nemű erotikus gondolat alól.
-Húzzatok a faszba vagy szólok a tantestületnek. -fenyegetett meg minket Erik kizökkentve gondolataim közül. Nem tudom amúgy mi baja?
- Jól van faszfej már megyünk is. A bulinak már úgy is „LŐTTEK” ha érted mire gondok? – mondta Harry, majd felált és lassan elhaladt Erik mellett majd visszafordulva még rám kacsintott. Mindig ezt csinálja olyan mintha szándékosan flörtölne velem, és tudná hogy meleg vagyok. Persze aztán rajövök hogy poénkodik mert utána Martin kapott egy csókot a levegőbe. Hozza kell tennem hogy szerintem Harry nem meleg még ha sokszor úgy is viselkedik. Ő egyszerűen ilyen. Nyílt és leszarja mit gondolnak róla.
-Hali...- suttogom és az ajtóból még intek nekik ahogy hallkan lépkednek vissza a szobájukba.
-Komolyan Lawrence ezt most miért kellett?
-Pont leszarom mit csinálsz Andrew, de én nem fogok miattatok szívni ha lebukunk...- magyarázta Erik majd elviharzott a fürdőbe, én pedig bosszankodtam. Hogy lehet valaki ennyire faszfej.
Bosszankodásomat kopogás hangja szakította félbe. Fogalmam sem volt ki lehet az este kilenckor amikor elvileg már takarodó van. Kinyitva az ajtót szembesültem vele hogy a prefektus áll az ajtóban a diák elnökkel karöltve.
-Jó estét Uram...-mondtam dadogva. Basszus ha fel órával korában jön baszhattuk volna.
-Jó estét....-üdvözölt ő is.
-Lawrence hol van? -kérdezte szigorúan, és hogy szépen fogalmazzak a szar is megfagyott bennem.
-Éppen zuhanyozik pár perc és kész. Miben segíthetek?
-Szoba ellenőrzést tartunk mostanában sok a kicsapongás és a szabály sértés...-magyarázta hidegen a felügyelő nyomában a diák elnökkel aki egyből észre vette a chipses zacskókat és az üditős flakonokat amiket még nem sikerült elpakolnom.
-Hát ezek? -kérdezte a diák elnök becses nevén Steven Carter. Gondolom felfigyeltetek a nevére? Igen Carter vagyis az én Justin Carterem bátyja a diák elnök.
-Megnéztünk egy filmet a történelem esszéhez. -mondta Erik unott hangon kilépve a fürdőből, majd lehuppant az agyára mit sem törődve a prefektussal és Stevenel. Itt van az a pont amikor nem tudok rajta kiigazodni. Néhol akkora gyökér hogy meg tudnám folytani, de ilyen ritka pillanatokban igazán hálás vagyok neki, és csak kilencven százalékban utálom.
-Értem...-mondta a prefektus és szigorúan körbenézett. Én úgy álltam ott a szoba közepén mint a hadseregben. Ha most bekapcsolja a tévét és rájön mit néztünk nekem annyi, bár talán addig nem meg el hogy a pendriveot is lecsekkolja amin a zugpornó van.
-Úgy látszik itt minden rendben...-mondta fennhéjázóan Steven a prefektus pedig bólintott majd elindultak az ajtóhoz. Steven Carter amúgy a gyökerek között is díjnyertes nagybetűs gyökér. A kamu hatalom a csöpp agyába szállt, vagy csak kompenzálni akar valamit. Tudjatok mint a mercis faszok akik a kicsi pöcsüket kompenzálva bőgetik a motort és üvöltetik a szar zenét.
-További jó éjszakát Davis, Lawrence...-mondta a prefektus majd biccentett és tovább mentek.
Becsukva az ajtót nekidőltem és hangosan felsóhajtottam.
-Kösz...-mondtam halkan Eriknek aki szinte rám se nézett.
-Nincs mit, magam miatt tettem nehogy azt higgyék én is benne voltam ha kutakodni kezdenek.-mondta flegmán majd bedugta a fülest és elkezdett valamit nézni a telefonján lezárva a beszélgetést.
Azt hiszem ismét száz százalékosan utálom.