Háborgó csendélet

Az utolsó nap

Augusztus 31.
Elérkezett a nyár utolsó napja.
Hamar keltem. Hívott a vízvezetékszerelő, hogy mégis tud ma menni a lakáshoz, így gyorsan felhívtam a raktár tulajdonosát, hogy a fürdőszobai bútorokat is szállítsák le.
A mai napot szerettem volna a lakásban tölteni. Chloe is hívott, mondtam neki mi újság és ráér nekem segíteni délután, ami tök jó, bár azt sem bánnám, ha egyedül kéne lennem, azt is szeretem.
8kor gyorsan elmentem lezuhanyozni, mert úgy keltem, hogy szükségem van erre.
Mikor végeztem, akkor jutott eszembe, hogy egyedül kellesz összeraknom a bútorokat, mert elfelejtettem szólni bárkinek is.
Készülődés közben végig azon gondolkodtam, hogy oldom meg, aztán eszembe jutott Dylan. Elővettem a telefonomat és elindítottam a hívást.
Három csörgés után fel is vette.
- Halló. -szólt bele
- Szia, Dylan, Sage vagyok.
- Jajj Sage, szia, nem ismertem meg a hangod. Mizu?
- Figyu, bocsi, hogy most szólok és ha esetleg zavarok, de elfelejtettem szólni valami ezermesternek, hogy rakja össze a bútoraimat, egyedül pedig nem hiszem, hogy menni fog, mert az igazat megvallva nem vagyok valami profi kézügyességi dolgokban.
- Persze, szívesen segítek, ma pont ráérek. Mikor?
- Nagyon szépen köszönöm, tényleg! Fél óra múlva?
- Húsz perc és ott vagyok
- Örök hálám!
Letettük. Gyorsan felvettem egy szürke melegítõnadrágot és egy derékig érõ kardigánszerû felsõt, ami krémszínû és miután begomboltam, felvettem a hófehér superstarom. Késésben voltam. Lófarokba fogtam a hajam. Átrohantam Calebhez, még csak kopogni sem volt idõm. Az ágyán ült.

- Nehéz kopogni, Rose? - kérdezte fel sem nézve.

-Bocsánat, de szívességre lenne szükségem. - néztem rá könyörgõn. Rámnézett.

- Mit kapok érte?

- Jajj kérlek, erre most nincs idõm, Caleb. Sürgõsen el kell jutnom a lakáshoz.

- Oké, akkor útközben megbeszéljük. Legalább megtudom, hol fogsz lakni.

Úgy tud idegesíteni, de most nem szólok be neki, mert tényleg jól jön most ez a fuvar.

10 percen belül oda is értünk, pont akkor, mikor Dylan is.

- Nem beszéltük meg, mit kapok cserébe, Rose.- szólt Caleb

- Jövök neked egyel- mondtam gyorsan, és kiugrottam az autóból.

Dylan felém tartott, Caleb pedig még nem ment el, éreztem, hogy figyel, tekintete szinte lyukat égetett a hátamba. Mikor találkoztunk, Dylan megölelt.

- Szia, Sage. Örülök, hogy újra láthatlak. - üdvözölt.

- Dylan, szia. Úgy örülök, hogy tudtál jönni. - hálálkodtam.

- Akkor tehát, hölgyeké az elsõbbség.- mondta, majd meghajlott kissé, mint a régi filmekben az urak, a nõk elõtt. Aranyos volt, még egyszer visszanéztem, Caleb ott van-e. Ott volt és figyelt. Visszafordultam Dylanhez, pukkedliztem és elindultam be a közösségi épületbe.

Ahogy sejtettem, a lakásban káosz uralkodott. Bementünk a hálószobába és elkezdtük összerakni az ágyat. Rengeteget szerencsétlenkedtünk és legalább annyit nevettünk. Nagyon jól érzem magam vele, õszintén szólva.

- Hé azt az apró részletet nem mondtad, hogy te is olyan béna vagy, mint én.-nevettem megállás nélkül.

- Nem? Biztosan egészen véletlenül megfeledkeztem róla. - válaszolt, próbálva komoly arcot vágni, de nem sikerült.

- A fürdõszobai kellékek már itt voltak és fél órán belül megérkezett a szerelõ is. Dylan és én segítettünk. Egy óra alatt végzett és az új kádam meg a zuhanyzóm be is volt szerelve, a wc-vel együtt. Pár perccel késõbb megérkezett Chloe is, pont mikor Dylan elindult volna a kajáért.

-Dylan!!!!!!-sikoltott fel Chloe.

-Chloe!!!!!-tett ugyanígy Dylan. Majd felkapta az ölébe a lányt és megforgatta. Valamiért, kicsit rosszul érintett.

- Úgy örülök, hogy látlak!-lelkendezett Chloe.

- Ez teljes mértékben kölcsönös!-felelt Dylan, még mindig ölelve a lányt.

Mintha egy minimális féltékenység kerített volna hatalmába. Ez meglepett, már rég nem vonzódtam egy sráchoz sem.

Dylan gyorsan elsietett valami thai kajáért.

- Úgy látom igazán jóban vagytok ti ketten.- szólaltam meg Chloe felé fordulva

- Ohh, igen, régebben ha lehet így fogalmazni, elég közel álltunk egymáshoz.-pirult el egy kicsit

- Ja, értem.- erõltettem magamra nevetést.- És csak úgy kíváncsiságból, milyen régóta?

- Két hónapja.

Auch.

(folytatása következik..)