-Skacok! Skacok! Ezt hallgassátok!
-Mi az már megint Lev?- kérdezte Nobuyuki.
-Az unokatesóm ma fog eljönni egy cserediák programnak köszönhetően!
-És ő?- kérdezte Kuroo.
-A neve Haiba [Név]... orosz... nem igazán tud japánul... oké... belegondolva ez gond mert csak apám tud oroszul a családban...
-Ő lenne az?- mutatott Morisuke az ajtóhoz.*Te szemszöged*
-Привет...(Sziasztok...)- intettem ahogy az ajtóban állva.
-Igen! Ő az unokatestvére!
-Лев... твой отец сказал, что ты примешь это... (Lev... apád azt mondta elviszel...)- mondtam kicsit kellemetlenül érezve magam.
-A nevemet hallottam! A többit nem értettem... hogy is mondta apa... я ... я не ... я не могу ... я не могу говорить? (én... én nem... én nem tudok... én nem tudok beszélni?)
-Nem beszél orosz?- kérdeztem nagyon hallható akcentussal.
-Hála az égnek.- mondta megkönnyebbülten sóhajtva.
-Ez lenni válasz igen?
-Igen! Nem tudok oroszul egy szót se!
-Nekem nem jó japán szó használat... nem tudok jól japán...
-Jobb, mintha oroszul beszélsz mert azt még ennyire sem értjük meg.- mondta egy alacsony srác.
-Ki lenni törpe?- mutattam az alacsony srácra miközben unoka testvéremet néztem.
-Ő Yaku-san! Kedves az nem de kegyetlen az igen!
-Tehát ő nem kedves hanem gonosz?
-Igen.
-Тролль! (Troll!)
-Oké ezt még én is értettem!- monta unokatesóm.
-NEM! YAKU! LÁNYOKAT NEM VERÜNK!
-AZT MONDTA TROLL VAGYOK! AMÚGY MEG, EGY HAIBÁVAL TÖBB VAGY KEVESEBB MIT SZÁMÍT?! ENGEDJ EL!
-Törpe lenni ilyesztő, dühös.- lépkedtem hátra.
-Ráijesztettél!
-Lev... mi menni... én fáradt lenni...
-Nagyon rossz japánban...
-Mivel ő egy orosz?
-Oroszban született és ott nevelkedett... ő teljesen orosz...- mondta Lev.
-Lev... menni...
-Adj 1 percet és mehetünk is!
-Sietni...
-Yaku! Kérj bocsánatot!
-Előbb ő!
-Én mondani rossz?
-Nos ő nem szereti ha a magasságával piszkálják.
-Piszkálják?
-Szóvá teszik.
-Sajálom, nem tudni.
-Agyám! Ezt rossz hallgatni! Tanulj meg beszélni!- förmedt rám mire hátrálni kezdtem amitől megbotlottam valamiben és elestem.
-Черт возьми, это больно. (A pokolba, ez fáj.)- fájlaltam alfelem.
-Yaku!
-Mivan?! Az igazat mondtam!- mondta mire felálltam a földről de a kedvességem már sehol nem volt.
-BASSZUS! NÉZD MIT CSINÁLTÁL!
-Она умирает, не помогай ему. Вы будете страдать! (Haldoklik, ne segítsen neki. Szenvedni fogsz!)- átkoztam meg az alacsony törpét még ő rémülettel nézett engem.
-Asszem elátkozott téged.- mondta a feketehajú mire ránéztem.- Nem bántok! Ne félj!
-Oké! Mehetünk!- sétált vissza Lev egy mosollyal mire a haragom eltűnt arcomról.- Yaku-sannal mi lett? Mintha szellemet látott volna.
-A rokonod elátkozta őt.
-Ő volt gonosz! Én bocsánatot kér, ő kiabál! Most szenvedve hal!
-Akkor tényleg átok volt.
-[Név], vedd le az átkot.
-Ő nem érdemel bocsánat.
-És pont osztálytársak lesznek...- mondta unokatesóm.
-Harmadéves?!
-Igen, 18 éves.
-Erről szólhattál volna.- mondta a srác akinek felül fekete alul sárga a haja.
-Én menni. Lev, csatlakozz hozzám befejezted.- sétáltam ki.Lev hazavitt és egyből nyugottabban érezte magam.
A nagybátyámmal rengeteget beszélgettem és jól éreztem magam.
Kényelmetlenül érzem magam japánban mert nagyon nehezen tudok ezen a nyelven beszélni és eredetileg csak azért kezdtem el ezt a nyelvet tanulni hogy meglátogathassam az unokatesóimat.
-Lev... szoknya szükség?
-Az egyenruha része tehát igen.
-Egyenruha?
-Öhm... ezt, hogy magyarázzam el? Van az iskola és ott minden lány így öltözködik.
-Mind szoknya és ing?
-Igen.
-Mint katoknáknak ruha egyforma.
-Öööö... igen!
-Öreg...
-Mi?
-Öreg. Nem ezt mondani mikor valami nem jó?
-Oh! Nem, azt szoktuk mondani béna, nyomi, felesleges, rossz, borzalmas, divatalatti és még hasonlók.- ennél csak csendben maradtam.- Rossz vagy béna, hogy gyorsabban megjegyezd.
-Rossz vagy béna...- ismételtem meg.
-Lev! Ne rossz szavakat taníts neki! Tudod, hogy ő egy kedves lány!
-Próbálkozom de nem csinálhatná ezt Alisa? Neki ez könnyebben menne!
-Veled fogja a legtöbb időt tölteni tehát nem!
-Ugh!
-Te lenni ideges?
-Nem, dehogy is csak nekem ez nem megy.
-Mi nem megy?
-Nem vagyok képes neked tanítani normálisan.
-Nem baj, valahogy megoldani, te ne aggód.- mondtam egy mosollyal majd a telefonom elkezdett csörögni.- Папа зовет! (Apa hív!)- mondtam vidáman majd kiküldtem Levet és felvettem.