Egy Henray sztori

Egy boldog család kezdete

4 hónap múlvaHenry szemszöge

Már 5 hónapos terhes vagyok. A hasamon is eléggé látszik. Ray egyre jobban félt engem...szinte.. mindentől. Már az utcára se mehetek ki. Kezd egy kicsit idegesítő lenni, de mit csináljak ez van...Éppen békésen aludtam, mikor nem találtam magam mellett Ray-t.

-MMmmmm...Ray?..-kérdeztem, mikor felkeltem, majd elindultam megkeresni.Anyámék vakáción vannak, így én, Piper és Ray vagyunk a házban. Benéztem Piper szobájába, ahol szeretett hugom, még mélyen aludt. Folytattam Ray keresését, majd..

-Henry?-kérdezte egy hang a hátam mögül ,majd az a bizonyos valaki elkezdte simogatni a hasamat és csókolgatta a nyakamat,így rájöttem, hogy ki volt az.

-Ray? Mindenhol kerestelek.-mondtam.

-Ne aggódj szivem. Csak volt egy vészhívás. Meg hát..-mondta, majd a hátamögül elővett egy pár rózsaszín baba cipőt.

-Ray...Egek, ezek nagyon cukik.-mondtam, majd a kezembe vettem.

-Ugye? Mikor megláttam haza fele a kirakatban, tudtam, hogy a mi kis babánkhoz fog illeni.-mondta, majd legugolt és puszilgatta a hasamat.

-De honnan tudod, hogy kislány lesz?-kérdeztem.

-Jó érzékem van az ilyesmihez. A kuzinomnak is megmondtam, hogy fiú babájuk lesz és az lett.-mondta.

-Értem. Úgy is ma megyünk el Schwoz-hoz, mivel megbeszéltük, hogy ma van a napja, hogy megtudjuk a baba nemét.-mondtam.

-Tényleg. Megyek felkeltem Piper-t és indulhatunk.-mondta, majd indult is. Mikor készen lettünk, beültünk a kocsiba és indultunk is.

A bázison

-Schwoz! Itt vagy?-kérdezte Ray ordítva.

-Megyek!-mondta Schwoz, majd ott is termett.

-Szervusz Schwoz.-mondtuk Piper-rel.

-Sziasztok! Gondolom a baba nemét jöttetek kideríteni.-mondta, amire bólintottunk.

-Máris hozom akkor a masinát hozzá. Várjatok itt.-mondta Schwoz, majd el is tűnt.Ray-el meg csak egymásra néztünk. A pillanat hevében én csak elpirultam, hisz....még mindig nem birok betelni a férjem jóképűségével.

-Henry?-kérdezte, majd az arcomra tette a kezét.

-Hm?-kérdeztem.

-Milyen babát szeretnél?-kérdezte.

-Hát nem is tudom...Te milyet szeretnél Ray?-kérdeztem.

-Egy gyönyörű kislányt. Akkor majd örökölni fogja a szépségedet.-mondta, majd magához húzott.

-Komolyan?-kérdeztem elpirulva.

-Persze.-mondta, majd adott egy puszit a homlokomra.

-Na itt volnék.-mondta, majd elénk húzta a masinát.

-Készen állsz Henry?-kérdezte Ray.

-Persze, hogy készen állok.-mondtam, majd lefeküdtem a gépre. Majd Shwoz rárakott egy nagyon hideg zselét a hasamra és elkezdte egy kis cuccal elsimítani a zselét a hasamon. Majd ránézett a monitorra.

-Nos, ahogy látjátok itt van a baba.-mondta, majd rámutatott egy alma vagy egy barack méretű kis gombócra a képernyőn.

-Úristen....Henry ..ez..a ..mi..-mondta.

-Igen Ray, ez a mi kis babánk.-mondtam.

-Hát remélem kislány lesz.-mondta Piper.

-Hogy hogy?-kérdeztem.

-Mert akkor minden lányos dologra megtaníthatom. Hisz igaz, hogy te leszel az anyja, de csak fiúból vagy.-mondta.

-Hehe.Igaz.-mondtam nevetve.

-Nos akkor lássuk..-mondta Schwoz.

-Na?-kérdezte Ray.

-Gratulálok! Kis lány!-mondta Schwoz.

-EZ AZ!-mondta Ray és Piper egyszerre,én meg csak könnyes szemekkel néztem a monitort.

-Szervusz kicsikém. Még pár hónap és.....találkozhatunk.-mondtam, majd mikor simogattam a hasamat éreztem valamit.

-Henry?-kérdezte Ray.

-Ray...azt hiszem rugott egyet a pici.-mondtam.

-Mi?! Komolyan?!-kérdezte majd rátette a kezét a hasamra, amire megint rugott a pici.

-Ezek szerint hall benneteket fiúk.-mondta Schwoz.

-Istenem...annyir boldog vagyok...-mondtam.

-Én is Henry.-mondta Ray, majd megcsókolt.