Egy Henray sztori

Egy csipetnyi boldogság

Henry szemszöge

Mikor felkeltem,Ray nagy kezeit éreztem a hasamon,viszont Ray nem aludt fent volt és simogatta a hasam.Majd felé fordúltam.

-Jó reggelt szerelmem.-mondtam.

-Jó reggelt neked is.-mondta,majd megcsókolt.Annyira szeretem Ray-t.Mindig biztonságban érzem magam,ha a közelében vagyok és most már tudom,hogy a babánknak se fog semmi baja esni.Majd abba hagytuk a csókot és indultunk lefele a konyhába.

-Jó reggelt szerelmes gerlicék!-mondta Piper,majd hozzám szaladt és megölelt.

-Jaj,bocsi Henry elfeljtettem,hogy a baba miatt nem szabad szorosan megölelnem téged.-mondta.

-Semmi baj nincs Piper.Tényleg.-mondtam,majd megöleltem szeretett hugomat.

-Na és hogy aludtatok?-kérdezte anya.

-Minden rendben volt.Még a baba nem nőtt akkorára,hogy rugdolózzon a hasamban.-mondtam,majd elkezdtem simogatni a hasam.

-Ki éhes?-kérdezte apa boldogan,majd leültünk és megreggeliztünk,reggeli után még Ray-el beszélgettünk a szüleimmel,majd vissza mentünk a bázisra.

A bázison

Ray szemszöge

Mikor kiléptünk a liftből Henry-vel Schwoz egy nagy öleléssel fogadott minket.

-Sziasztok!Jó újra látni benneteket.Na mindegy is Henry készen állsz?-kérdezte,majd előhúzott egy masinát.

-Ömm...Mire is kéne készen állnom? -kérdezte Henry.

-Hát tudod.Mondtam,hogy minden hónap elején csinálni kell egy ultrahangot.-mondta,majd lefektette Henry-t egy ágyra a gép alá.Pár perc múlva Schwoz felnézett.

-Mi az Schwoz?A babával történt valami?-kérdeztem aggódóan.

-Nyugi semmi baj nincs.Inkább az a kérdés,hogy ilyen nemű babát szeretnétek?-kérdezte egy vigyorral az arcán.

-Hát nem is tudom...Henry-vel igazából nem is gondolkodtunk még ezen.Mert?-kérdeztem,majd ránéztem a monitorra.

-Mi az Ray?-kérdezte Henry.

-Úristen Henry!Lányunk lesz!-mondtam boldogan,majd megöleltem Henry-t.

-Igen,ahogy mondod.Egy gyönyörű kislány.-mondta Schwoz.Miután készen lettünk Henry felkísértem a szobába pihenni,én meg pedig elmentem megoldani egy vészhívást.

Sziasztok!Hát itt lenne a kövi rész.Viszont bocsi,hogy ilyen rövid lett,de nem jut semmi se eszembe,hogy mit írhatnék.Ez is csak éppen akart össze jönni.Na mindegy is.Remélem tetszett.Majd jön a kövi.Addig is legyetek jók.Pusz pusz mindenkinek!