Egy Henray sztori

A csoda

2 héttel később

Este alig tudtam aludni.Valami bennem nem hagyott aludni este.Így felhívtam Ray-t.

-Hello Ray?

-Uhmm...Mi az Henry?Hajnali 2 van.

-Tudom,de..Nem tudok aludni.Valami bennem nem hagy aludni.Átmehetek hozzád?

-Persze..Uhmm persze gyere csak nyugodtan.

-Rendben.A boltban találkozunk.

-Rendbe.Szia

-Szia.

Majd letettem.Gyorsan elkezdtem öltözni.Összepakoltam,majd ki is másztam az ablakon és siettem is a bolthoz.Mikor oda értem Ray már az ajtóban volt.

-SZIA HENRY!-mondta vidáman Ray.

-Szia Ray.Annyira örülök,hogy láthatlak.Hiányoztál.-mondtam,majd megcsókoltam.

-Te is szerelmem.-mondta,majd lementünk a bázisra.Ott lepakoltam és indultunk is aludni.Mikor mentem fel a lépcsőn valami miatt nagy fájdalmat éreztem magamban és leestem.

-HENRY!Minden rendben?!-mondta Ray és szaladt is már a segítségemre,majd segített felállni és leültetetett a kanapéra és hívta Schwoz-t.

-SCHWOZ!GYERE GYORSAN!-ordította Ray.

-Jövök már!-mondta Schwoz.

-Mi történt Ray?És Henry miért van itt?-kérdezte.

-Hát felhívtam Ray-t,mert nem tudtam aludni és megkértem,hogy itt aludhassak.Majd mikor mentünk volna be a szobába hirtelen egy szúró fájdalmat éreztem a testemben és leestem.-mondtam.

-És hol éreztél fájdalmat?-kérdezte.

-Itt....-mondtam volna,de elkezdtem hányni,így Ray gyorsan bekísért a fürdőbe.Addig még én bent szenvedtem a fürdőbe addig Schwoz előhozta egy masináját,amivel megvizsgál.Ijedten néztem Ray-re és fogtam jó szorosan a kezét.

-Semmi baj szivem.Túl leszünk rajta hamar.-mondta Ray nyugtató hangon és nyomott egy puszit a fejemre.

-Köszi Ray.Te vagy a legjobb.-mondtam.

Egy kis ideig még nézegette Schwoz a monitort,majd felszólalt.

-Na szóval.Henry..Ray van két csodálatos hírem!-mondta Schwoz.

-És mi lenne az?-kérdezte Ray.

-Elősször is az az egyik hírem,hogy semmi komoly vagy súlyos van Henry-be.Viszont...-mondta.

-Viszont mi Schwoz?-kérdeztem idegesen.

-A másik jó hír,hogy....GRATULÁLOK NEKTEK!SZÜLŐK LESZTEK!-mondta Schwoz izgatottan.Mire mi Ray-el egymásra néztünk és elkezdtem sírni a boldogságtól.

-Henry....Én nem tudom,hogy mit is mondjak.Istenem apukák leszünk!-mondta izgatottan,majd felkapott és megcsókolt.

-HÉ HÉ VIGYÁZZ A BABÁRA RAY!-ordította Schwoz.

-Jajj tényleg bocsi.De annyira izgatott vagyok és boldog.Henry...Amíg a pici megnem születik addig van kedved itt lakni nálam?Így legalább tudni fogom mindig,hogy biztonságban vagy.-mondta.

-Persze Ray.Én is itt érezném a legnagyobb biztonságban magam,meg persze a picit is.-mondtam,majd szorosan megöleltem a szeretőmet.Imádom őt és a picit is aki bennem van és akivel 9 hónap múlva megismerkedem.

-És most mi legyen?-kérdeztem.

-Hát addig még benned van a baba,addig nem mehetsz Ray-el küldetésekre.-mondta Schwoz.