| Draco szemszöge |
Draco, Pansy, és Melanie kettesével szedte a lépcsőfokokat a jóslástanterembe vezető kanyargós csigalépcsőn. A többi diákot félrelökve maguk elől, igyekeztek egyre feljebb és feljebb.
Mikor odaértek az ajtót nyitva találták. Bármiféle kérdezés nélkül, magabiztosan csörtettek be a kis helységbe. Amint bementek, megcsapta orrukat a szörnyű, már-már bódító fűszerek és illóolajok keverékének illata.
Mivel Trelawney professzort nem találták, gondolták körülnéznek.
A padlót végig ősrégi szőnyegek borították, a kisasztalok körül pedig szintén nagyon ,,ízléses" párnákat találtak. Az üvegajtós szekrények tele voltak pakolva teáscsészékkel, kancsókkal, a sima szekrényekben meg kisebb zsákokban voltak az illóolajok és a fűszerek. A világítást szintén illatos gyertyákkal oldották meg, ami adott egy kis félhomályt a teremnek.
- Trelawney hol van? - kérdezte Pansy.
- Nem tudom, de siethetne, mert kezd elegem lenni ebből a szagból...- válaszolt unott hangnemben Draco, majd odalépett az üvegajtós szekrényhez. - Hát ennél giccsesebb dolgokat sem láttam még...
- Ti nem vagytok álmosak? Én lassan kezdek bealudni, valószínűleg ebben az illóolaj-keverékben van valami... - ásított Melanie.
- Most hogy mondod... - gondolkodott el Pansy, miközben a palackot szorongatta.
- Na jó, én ezt nem bírom! Elmegyünk, és majd visszajövünk máskor! - mondta hirtelen Draco, majd az ajtó felé rohant, de nem figyelt eléggé, ugyanis nekiütközött Trelawney professzornak.
- Megtudhatnám, hogy mit keresnek maguk a termemben?! - kérdezte enyhén idegesen Trelawney professzor.
- M... m.. mi csak... - hebegte Melanie, de Draco félbeszakította.
- Egy jóslat miatt jöttünk.
- Ó valóban? - kérdezte a professzorasszony. Bár jóslástantanár, mégis meglepte, ugyanis nem mindnenap állítanak be hozzá diákok egy rég elveszett jóslattal. - Hadd nézzem csak...
Trelawney kivette a palackból a megviselt pergament, majd olvasni kezdte. Míg szemei ide oda cikáztak a pergamenen, Dracoék feszült figyelemmel követték azt. Szemükben égett a kíváncsiság.
A professzor többször is újraolvasta, szemében látszott az aggodalom. Draco miután megelégelte a várakozást félbeszakította a professzort.- Nos? - kérdezte türelmetlenül.
- Nem segíthetek. - mondta, majd nagy sebességgel visszagyűrte a pergament a palackba és odahajította Pansynak.
Trelawney próbálta volna kitessékelni őket a teremből, de Melanie nem hagyta annyiban a dolgot.
- De kérem! Meg kell őt védenünk! Legalább csak annyit mondjon milyen veszélyek leselkednek rá még! - könyörgött Melanie.
- Pont azt fogjátok tenni! Megvéditek! De nem mondhatom el a látomásaimat. Elég távoliak, könnyen befolyásolhatóak, így nem biztos, hogy bekövetkeznek. Ha kitudódnak csak pánikot keltek. Most pedig hess! Így is eleget mondtam...
Draco már szóra nyitotta volna a száját, de Trelawney kitessékelte őket és rájuk csapta az ajtót. Lemásztak a létrán, majd elindultak lefele a lépcsőn.
- Ez a nő nem komplett az tutibiztos... Hál' istennek idén nincs még jóslástanunk. - sóhajtott Pansy.
- Jajj ne is mondd! Azt hittem elájulok abban a tömény illatfelhőben. - forgatta a szemét Melanie.
- Őrült ez a nő. Ráadásul nem is mentünk vele sokra... könnyebb lenne megvédeni Hannah-t, ha tudnánk előre mi történik. - csatlakozott Draco is a panaszáradathoz.
- Ki kéne szednünk belőle az igazságot... - gondolkodott Melanie, majd hirtelen felcsillant a szeme.
Pansy, mint aki csak kitalálta volna Melanie gondolatait, elhúzta a száját. - Ugye nem verita szérumot akarsz adni neki? - kérdezte ijedten.
- Felejtsd el! Túl kockázatos! Piton egyből rájönne. - ellenkezett Draco, Melanie vigyorát követően.
- Jó, jó megértettem, akkor nem. Pedig buli lenne. - vont vállat Melanie, majd továbbmentek.
- Amúgy nem látogatjuk meg a gyengélkedőn? - vetette fel Pansy.
- De! - válaszolták a többiek egyszerre, majd elindultak a gyengélkedő felé.
__________
A gyengélkedő szokatlanul kihalt volt, mivel ebédidőben mindenki a nagyteremben van. Viszont Hannah-nak már volt látogatója.
Méghozzá egy Weasley...
Azt viszont nem tudta Draco eldönteni, melyik, ugyani Fredet meg George-ot, soha nem lehet megkülömböztetni.
Draco keze ökölbe szorult mérgében, majd odasietett az ágyhoz, a lányokkal a nyomában.
- Te mit keresel itt Weasley patkány? Egyáltalán melyik vagy? Fred vagy George? - szólt gorombán a fiúnak.
- Fred vagyok, és egyébként meg látogatóba jöttem Hannah-hoz ha nem látnád... - forgatta a szemét Fred.
- Oké, akkor most elmész! - közölte ellentmondást nem tűrő hangon Pansy.
- Chh... - Fred sarkon fordult, és elindult az ajtó felé.
Draco arcán győzedelmes vigyor ült ki, majd odafordult Madam Pomfrey-hoz:
- Mikor lesznek készen a mandragórás főzetek? - kérdezte kíváncsian.
- Még egy pár nap. De mire beadjuk nekik és felébrednek az több mint egy hét lesz. Nem hat azonnal. - válaszolta a javasasszony.
Draco és a lányok bizakodóan egymásra néztek, miszerint nemsokára ébren láthatják Hannah-t.
Egy fél órát még ott maradtak a gyengélkedőn, de utána menniük kellett órára.
__________
Este a klubhelységben a kandalló mellett ültek, Crackkal és Monstroval kiegészülve, akik újra önmaguk voltak, bár mikor Draco szóvá tette a múltkori viselkedésüket, azt állították nem emlékeznek semmire. A lányok összenéztek, kicsit furcsállták ugyan, hogy nem emlékeznek, de annyiban hagyták a helyzetet.
- Mit keresett Weasley Hannah mellett? - kérdezte Draco értetlenül.
- Nem tudom, de fontos lehet számára. Hiszen a többi kővédermedthez oda se ment. Csak Hannah érdekli. - mondta Melanie.
- Már hogy lenne fontos neki? - kérdezte ingerülten Draco.
- Csak egy megérzés... - vont vállat Melanie.
Draco titkon remélte is, hogy tényleg csak egy megérzés...
_______________________________________
Sziasztok!
Arra gondoltam, hogy bevezethetnék egy rendszert, így a részeket illetően, mert ìgy nagyon össze - vissza van, van, hogy 2 hetente jön rész, de van amikor több mint egy hónap eltelik, szóval hetente 1 részt terveztem, mivel most vannak ötleteim🙂 lehet majd hétvégente lesz rész, viszont ezt csak úgy kirakom. (Szerda van😅)2021. 03. 24
🧙♂️
VOUS LISEZ
Ártatlan, de áldozat
Fanfiction𝙰𝚖𝚋𝚒𝚝𝚒𝚘𝚗, 𝚌𝚞𝚗𝚗𝚒𝚗𝚐, 𝚛𝚎𝚜𝚘𝚞𝚛𝚌𝚎𝚏𝚞𝚕 Ambíciók, ravaszság, találékonyság. Ezek jellemeznek egy igazi mardekárost. De én valahogy azt érzem, hogy ezek közül egyik sem igaz rám. Én nem ebbe a házba tartozom. Vajon a Teszlek Süveg i...