*2 nappal később*
Elérkezett a buli napja. Tegnap nem igazán csináltunk semmit a takarításon és a főzésen kívül. Ma viszont (leginkább délután) elég sok mindent. Mikor megérkeztek a vendégek mindenki megcsodálta a hatalmas Malfoy kúriát és a benne rejlő titkokat. Egy-egy pár össze-össze súgtak, hogy: ,,Ez a szoba tökéletes lesz,,. Nyilván csak aludni fognak. Mikor Harry is megérkezett Draco majdnem rosszul lett.
-Szia Amy!-köszönt a Griffendéles és elindult felém ölelést adni.
Mikor oda ért hozzám Draco vicsorogva elém állt mint egy védelmező kutya.
-Nyugi van Malfoy!-hátrált Harry.
-Ha nem hagyod békén az arcodnak lesz nyugi!-fenyegetőzött.
-Na na na!-álltam a két fiú közé- Ki kéne titeket herélni mint a lovakat!-morogtam halkan.
-Engem nem csak őt..-mutatott Harry Dracora.
Draco ismét elindult ezért teljes testemmel neki kellett feszülnöm.
-Draco! Kérlek most egy kicsit menj el.-simítottam meg a karját.
A szőke oda lépett Harryhez és elkapta a kezét.
-Ha rá mászol!-vicsorgott.
-Draco el!-mutattam a tömegre.
Nehezen de sikerült Dracot elküldeni így már csak ketten maradtunk.
-Végre elment..-forgatta a szemét Harry.
-Valamilyen szinten megértem.. Végül is veled feküdtem le majd..-belém fojtotta a szót egy csókkal.
Eltoltam magamtól de vissza húzott és magán tartott. Mikor végre sikerült kiszabadulnom már késő volt. Draco villámló tekintettel közeledett.
-Egy Malfoy mindig betartja az ígéretét!-emlékeztette Harryt miközben ökölbe szorította a kezét.
-Draco! Várj!-álltam elé.
Mikor ki akart kerülni megfogtam a karját és vissza húztam.
-Menj Harry!-utasítottam miközben próbáltam visszatartani a szőkét.
-Draco nyugodj meg!-fogtam a karját.
-Engedj el!-rángatta magát.
-Had magyarázzam meg!
-Mégis mit lehet ezen megmagyarázni?! Megcsókolt!-ordított magán kívül.
Hála az égnek max hangerőn ment bent a zene így nem lehetett hallani Draco dühkitörését.
-Csak megcsókolt! Ennyi az egész!-próbáltam menteni a helyzetet.
-EZ ÉPP ELÉG! Fogadni merek, hogy nem próbáltál ellenállni!
-Képzeld próbáltam!
-Láttam.. Figyelj szívesen szakítok csak mond mert ez nekem már sok.. Mást is tudsz hülyíteni.
-De nekem nem kell más! Szeretlek!
-Bizonyítsd be!-erősködött.
Léptem egyet hátra, megfordultam és elmentem. Draco hitetlenkedve nézett utánam.
-Hogy lehet valaki ennyire egy fasz?-ültem le Pansy mellé.
-Hidd el.. Én már 6 éve kérdezem ugyan ezt magamtól..-nézett rám a Mardekáros.
Felálltam majd magamhoz vettem egy üveg wiskyt és két poharat.
-Kérsz?-mutattam a poharat.
-Aha..-bólintott és elvette a poharat.
Töltöttem italt és kortyoltam egyet.
-Akkor kellett volna véget vetni ennek amikor még nem feküdtünk le..-ráztam a fejem.
-Így is, úgy is utolért volna..-kortyolt ő is.
-Csak barátok..-néztem a Choval beszélgető szőkére.
Az este további része úgy telt, hogy nem emlékszem.. Annyira be rúgtam, hogy olyan 22:30 után történt események teljesen kiestek. Reggel mikor felkeltem Draco szobájában találtam magam eléggé alul öltözve. Magam mellé néztem. Majdnem szívrohamot kaptam mikor a szőke helyett Harryt láttam meg.
-Ó baszd meg, baszd meg, baszd meg!-ugrottam ki az ágyból.
Össze szedtem a ruhámat és bementem a fürdőbe. Felöltöztem és kirohantam a szobából.
-Hol van Draco, hol van Draco?-hajtogattam magamban. Lerohantam az étkezőbe és megkönnyebbülve futottam az asztal felé ahol éppen ült.
Megálltam az asztal mellett és lenéztem Dracora.
-Mi a franc történt tegnap?-próbáltam megtudni a múltat.
-Nem annyira emlékszem mindenre de arra tisztán, hogy Potter szájából lógtál ki..
-Igen az még nekem is megvan amikor megcsókolt de mi volt utána?
-Ez volt utána..-nézett fel rám.
-Ne, ne, ne! Ugye most csak szivatsz?-reménykedtem.
-Miért mi a baj?-kérdezte közömbösen.
-Lehet lefeküdtem vele..
-Leginkább biztos..
Lefolytam az egyik székre és a tenyerembe temettem az arcomat.
-Ó tényleg! Azt elfelejtettem mondani, hogy enyhén ittas állapotban közölted velem, hogy csak barátok vagyunk és semmi többek.-kortyolt egyet a bögréjéből.
-Cseszd meg..-morogtam.
-Szia Amy!-köszönt egy ismerős hang.
Magam mögé néztem és Harryt pillantottam meg. Azonnal kaptam egy üdvözlő csókot de eltoltam magamtól.
-Miért érzem azt, hogy egy csöppet ideges vagy a tegnap este történtek miatt?-ült le mellém Harry.
-Baszki! Lefeküdtem a pasim ősellenségével! Magyarán szólva megcsaltam!-fakadtam ki.
-Volt pasid.-húzott hamis mosolyt az arcára Draco és felállt.
-Apropó! Be kéne menni Chohoz a kórházba.-fordult felém Harry.
-Miért van Cho kórházban?!-kapaszkodtam meg az asztalban.
-Egy pöttyet megverted mikor megcsókolt.-magyarázta Draco.
-MI VAN?! Elásom magam..-csúsztam le a széken.
-Nyugodj meg kicsim! Megoldjuk.-simította meg a combomat.
-NEM VAGYOK A KICSID! Faszom kivan most már! Te meg velem jössz!-mutattam Dracora.
Felálltam a székről és elindultam a folyosón. Draco mögöttem lépkedett tisztes távolságban. Bementem a szobájába és leültem az ágyra.
-Kérlek ne haragudj..-néztem rá boci szemekkel.
Csak forgatta a szemeit.
-Én téged szeretlek!-erősködtem.
-Volt esélyed megmutatni de nem éltél vele..-emlékeztetett.
Oda léptem és megcsókoltam volna de ellökött magától majd kiment a szobából. A földre rogytam sírva és ott is maradtam órákon át.
YOU ARE READING
Barátság extrákkal [Harry Potter fanfiction] (+18)
Fanfiction[befejezett] !a történet nem követi a könyv eseményeit! A nevem Amy Scott és híres vagyok a szerencsétlenségemről. A varázsló iskola legelcseszetebb porontya vagyok. Az életem különböző emberek tartják össze. Igaz nem a Malfoy család gyereke vagyok...