Barátság extrákkal [Harry Potter fanfiction] (+18)

13

Másnap olyan másnaposan keltem, hogy az nem igaz. Fogalmam sem volt, hogy kerültem az ágyamba de nagyon nem is érdekelt. Azzal voltam elfoglalva, hogy harminc percen belül jelenésem van. Fel kapkodtam az edzős ruhámat és fogat mostam. A nap annyira bántotta a szememet, hogy fel kellett vennem a napszemüvegemet. Ki vánszorogtam a pályára és próbáltam nem elhányni magam.

-Jó reggelt Amy!-üdvözölt Draco- Kávét?

-Élet mentő vagy..-folytam oda és kivettem a kávét a kezéből- Ugye most nem csókoltam meg senkit?

-Nyugi, nem.-tette kezét a vállamra.

-Most mi ez a nagy tapizás?-fordultam felé.

-Csak megfogtam a vállad. Baj?

Megráztam a fejem és bele kortyoltam a kávéba. Mikor eljött az idő, hogy felszálljunk a levegőbe azt hittem elhányom magam.

-Amy gyere!-szólt rám Draco.

-Rohanok..-vánszorogtam oda.

Felszálltam a seprűmre és Elizabeth felé vettem az irányt. Kezemmel jeleztem, hogy kövessen de mikor elindultam volna a csapat fiú tagjai max sebességgel elsuhantak előttem.

-BASZD MEG! Draco! Neveld a ,,gyerekeidet,,!-kezdtem kiabálni.

-Az ,,apjuk,, képére lettek formálva.-rántotta meg a vállát.

Szemforgatva elindultam a kis pálya felé és elkezdtem Elizabethnek a dolgokat. Mikor nagyjából ment neki minden beszálltunk az edzésbe.

-Játszunk egy kis meccset?-fordult felém Draco és vele együtt öt szempár szegeződött rám.

-Nem vagyunk elegen.-világosítottam fel.

-Ha beszállhatunk nem lesznek ilyen problémák.-érkezett meg a Griffendéles csapat Harry Potterrel együtt.

-Egy feltétellel! Nem Potter lesz a fogó!-ajánlotta fel Draco.

-De hiszen nincs más aki betudná tölteni a posztot. Ginny hajtó és ő a legjobb játékos!-hökkent meg Harry.

-Akkor most hajtó leszel.-vitatkozott Draco.

-Ginny?-fordult meg a Griffendéles.

-Nekem mindegy.-vonta meg vállát a lány.

-Legyen..-egyezett bele Harry.

-Remek!-mosolygott Draco.

Beállt mindenki a helyére, már csak arra vártunk, hogy Draco feldobja a labdát.

-Akkor Potter távol marad a cikesztől és nincs szabálytalanság. Amy te meg vedd már le azt az átkozott napszemüveget!-förmedt rám a szőke.

-Nem mindegy neked?-morogtam miközben ledobtam a szememet éltető üveget.

Alig láttam valamit és még jobban fájt a fejem. Draco feldobta a labdát és elkezdődött a kegyetlen hajsza. Feljebb repültem egy kicsit, hogy ne zavarjak és vártam a cikeszt. Egy kis idő elteltével és rengeteg szitkozódás után jött el az én időm.

-Amy itt!-kiabált Draco.

Mikor kapcsolt az agyam azonnal az aranygolyó irányába kezdtem repülni. Az egyik szememmel Ginnyt kezdtem keresni és örömmel láttam, hogy a Griffendéles még nem fogta fel mi történik.

-Ginny menj már!-üvöltött Harry és ennyi volt a csodálatos magánynak. 

Ginny hamarosan szinte mellettem haladt és egyre csak közeledett. Egyre csak gyorsítottam a tűzvillámot de hiába. A fizikai állapotom nem engedte meg, hogy egy bizonyos pont felett átlépjem a sebesség korlátomat. Hatalmas meg könnyebbülés volt mikor a labda a földet célozta meg és egyenesen felé haladt. Most be vehetem a jól ismert Mardekáros trükkömet! Egyre csak haladtam a föld felé és a talaj egyre csak közeledett. Ginny már lefordult ezért rajtam volt a sor. 

-Most!-húztam fel merőlegesbe a seprűt.

Már majdnem megfogtam mikor a cikesz gondolt egyet és elkezdett emelkedni. Nem törődve ki van az utamba elkezdtem felfelé száguldani. Nem figyeltem így egy kanyarodás erejével beleszálltam Dracoba. Mind ketten le estünk és Draco rosszabbul járt. Teljes testsúllyal ráestem ezért még pár bordája is megrepedt.

-Baszki..Bocsánat..-feküdtem Dracon.

-Azt hiszem eltört valamim..-nyögte fájdalmasan- Kivennéd a térdedet az ágyékomból?

-Nem igazán tudok megmozdulni..-panaszoltam.

-Kifognak lapulni a heréim..

-Nekem meg az összes méltóságom elveszett ebben az öt másodpercben..

-Te szegény..-fintorgott a szőke.

-Na leszállás!-fogott meg Elizabeth és lehúzott Dracoról.

Leguggolt Draco mellé és felsegítette a Mardekárost. 

-Baszki finomabban ha kérhetem!-förmedt rá Draco.

-Tudod mit?-dobta le- Old meg magad!-megfordult majd elment.

Felálltam és eltűnődtem segítsek-e neki. Arra jutottam végül is miattam történt ez vele ezért oda léptem mellé és megfogtam a karját.

-Na gyere.-húztam fel.

-Ez fáj!-nyavalygott.

-Olyan vagy mint egy királylány.-mosolyogtam.

-Kösz..

Nevettem egyet és felvittem Dracot a gyengélkedőbe. Az orvos megvizsgálta majd egy kerekes székben kitolta a szőkét.

-Pár hétig ebben kell élnie mivel a lába teljesen használhatatlan jelen állapotában.-tolta mellém a szőkét.

-Gondoznod kell.-nézett fel rám.

Csak bólintottam majd megköszöntem az orvosnak szolgálatait és kitoltam Dracot a teremből. Felvittem a szobájába majd leültem az ágyra.

-Most nekem itt kell élnem veled?-esett le a dolog.

-Hát nem ártana..-bólintott.

-Akkor egy perc és jövök.-suhantam ki az ajtón.