Katicabogár:
Mikor kiugrottam az ablakon, egy hatalmas fagyikehely oldalán landoltam.... Felmásztam a rajta, hogy lássam, mi a helyzet, és.... Nos, úgy tudnám leírni, hogy Párizs fele különféle ételekből, másik fele ház méretű játékokból állt.....
- Ez nevetséges, egyszerűen nevetséges! -Bukkant fel mellettem új partnerem- ki csinálna ilyen ostoba dolgot?
- Hát.... Nekem lenne egy tippem - mondtam, és megindultam arra, amerről pár perce jöttem.
Nagy izgalommal vágtattam elegáns partnerem mellett, végig az egykori épületek tetején.
- Pudli, érzed merre van az akuma? -fordultam bajtársnőm felé- ezek között a "házak" között nem igazodom el jól....
Az lehunyta szemét és csinos orrát a levegőbe emelte. Elnéztem, amint nyaka kecses ívben feszül hátra közben.
- Balra -kanyarodott a jelzett irányba Pudli, én pedig követtem őt.
- No, hello, hellllló¡ -lépett élénk a bolond, kezében..... Valamivel, ami leginkább úgy írható le, mint egy macska méretű gyapjas víziló, pici pingvin szárnyakkal a hátán.
- Istenkém, mi az a divatbotrány?! -kerekedtek el Chloé szemei a maszk alatt, majd hisztérikusan hozzátette- Nevetséges, teljességgel nevetséges....
- Shh -tettem csititóan párom ... Őő.... Társam karjára a kezem
- Jah, ez¿¡ -emelte fel az akuma az állatkát- találtam egy egyet fizet- kettőt vihet akciót.
Ekkor végigmérte partnerem.
- Áh, Chloé kisasszony¡ Örülök, hogy beugrott, pont magát kerestem¡ Kezdhetjük a partit¿
-Mi.... Honnan..... -hüledezett az, teljesen jogosan.
- Kedveském, csak mert nem látom a pofacsontod, még felismerhető vagy... -nevetett Áprilisi tréfa.
- Nos, titkos személyazonosság ide vagy oda, le fogunk győzni, te Ízetlen tréfa! -csikorgatta fogait Pudli.
Nekem nem kellett több bíztatás. Egyszerre ugrottunk rá.
