Helyet foglaltam majd Tony kerdéseket tett fel.- Mikor kerültél a HYDRA-hoz és most hány éves lehetsz? - nézett rám a laptopja mögül.
- Hát 10-11 éves lehettem mikor odakerültem most pedig 17-18.
- Az rengeteg idő - sóhajtott - A családod?
- Anyámat és apámat kivégezték. Volt egy bátyám de róla semmit se tudok. Valószínűleg ő is meghalt - válaszoltam és üveges tekintettel néztem a cipőm orrát.
- Sajnálom. Magasság, testsúly? - gépelte be az eddig elmondottakat.
- 170 cm magas vagyok, és kb. 55 kiló. A bázis nem híres az ételeiről.
- Értem és köszönöm - nézett rám - Jarvis hívj ide mindenkit most.
Beléptek a többiek én pedig kérdően néztem Tonyra.
- Olvassátok el - mutatott a gépre.- Érdekes - lépett el a géptől utoljára Amerika Kapitány.
- Most pedig megnézzük hogy mégis milyen erő lakozik benned - a férfi rákötött egy gépre - minden egyes alkalommal mikor feldobok egy fát próbáld meg eltalálni. Nem baj ha nem sikerül most még csak tesztelünk.
- Ez biztos jó ötlet? Elég régóta nem használtam az erőmet. Nem tudom hogy képes vagyok- e iranyítani - néztem rá Starkra.
- Majd kiderül - amint ezt kimondta feldobta az első fát és pedig sikeresen porrá égettem.
Egyre gyorsabban repültek a fák és egyre nehezebben sikerült kontrolálnom magam - Jó elég - mondta Tony de nem igazán sikerült abbahagynom - Tudom hogy le tudod állítani! Csak ahhoz ezt neked is el kell hinned - mondta a férfi én pedig minden erőmmel arra koncentrálat hogy leálljak.- Mondtam hogy nem jó ötlet - néztem rá Starkra.
- A szemeid. Mióta tudod változtatni a színét? - kérdezte Nathasa majd megnézte közelebbről a szemeimet.
- Az erővel jár együtt. Akárhányszor használom a szemem vörös lesz és másképp látom a világot - válaszoltam majd elkezdtem pislogni hogy szemem visszatérjen eredeti zöld állapotába.
- Mit értesz az alatt hogy máshogy látod a világot? - kérdezte Tony es jegyzetelni kezdett.
- Képes vagyok lassítva látni a dolgokat. Amikor Clintet és Pietrot megmentettem akkor lassítva láttam a lövedékeket és így képes voltam elégetni őket.
- Várj egy pillanatot! - fordult hátra Tony majd kiszaladt a laborból. Pár perc múlva Pietroval tért vissza - A feladatod egyszerű lesz. Találd el Pietrot miközben fut - osztotta ki a feladatomat Stark.
- Erről nem volt szó - nézett rá a fiú.
- Mi van ha kárt teszek benne? - kérdeztem félve.
- Ugyan már maximum lepörzsölöd a hajat az meg nem olyan nagy baj - vont vállat Tony.
Kimentünk az udvarra ahol Pietro futni kezdett én pedig megpróbáltam eltalálni.
- Áu! - kiáltott fel a fiú - miért nem mondtátok hogy ez ennyire fáj?
- Gondolhattad volna, hogyha megégetnek az fáj. Szép volt Siera -dícsért meg Tony.
- Nagyon fáj? - kérdeztem Pietrotól - Igazán nem akartam.
- Ugyan semmi baj. Keményebb fából faragtak engem -kacsintott rám.
- Később is szédítheted most hagyjuk gyakorolni - nézett rám Tony.
- Mégis kivel?
- Először is erőnléti edzéseid lesznek Steve- vel utána pedig velem és Pietroval fogsz gyakorolni. Most pedig át is adlak a Kapitánynak -intett Stark majd otthagyott.
- Később találkozunk - mosolygott rám Pietro.
Megforgattam a szemem és tanácstalanul álltam. Megvontam a vállam majd elindultam a Kapitány szobája felé.
- Hova, hova? - szólt egy hang a hátam mögül. Megfordultam és szembe találtam magam Steve-vel.
- Tudom, hogy ez így furának tűnik de csak téged kerestelek - mentegetőztem.
- Ma nem lesz edzésed. Más dolgom akadt - mondta titokzatosan.
- Ahan. Ezek szerint elmehetek?
- Igen.
Visszamentem a szobámba és leültem az asztalomhoz.
YOU ARE READING
Láthatatlan Kötelék || Lassan íródik ||
Fanfiction❗Nem teljesen követi a marvel filmeket❗ ❗ Lesznek saját kitalált események❗ ❗ Hogyha valami megegyezik egy hasonló történettel az csupán a véletlen műve, ugyanis nem másolom senkiről mert nem tartom igazságosnak❗ ❗Egyedül Siera az én kis agyszülemén...