Láthatatlan Kötelék || Lassan íródik ||

Part 3

Helyet foglaltam majd Tony kerdéseket tett fel.

- Mikor kerültél a HYDRA-hoz és most hány éves lehetsz? - nézett rám a laptopja mögül.

- Hát 10-11 éves lehettem mikor odakerültem most pedig 17-18.

- Az rengeteg idő - sóhajtott - A családod?

- Anyámat és apámat kivégezték. Volt egy bátyám de róla semmit se tudok. Valószínűleg ő is meghalt - válaszoltam és üveges tekintettel néztem a cipőm orrát.

- Sajnálom. Magasság, testsúly? - gépelte be az eddig elmondottakat.

- 170 cm magas vagyok, és kb. 55 kiló. A bázis nem híres az ételeiről.

- Értem és köszönöm - nézett rám - Jarvis hívj ide mindenkit most.
Beléptek a többiek én pedig kérdően néztem Tonyra.
- Olvassátok el - mutatott a gépre.

- Érdekes - lépett el a géptől utoljára Amerika Kapitány.

- Most pedig megnézzük hogy mégis milyen erő lakozik benned - a férfi rákötött egy gépre - minden egyes alkalommal mikor feldobok egy fát próbáld meg eltalálni. Nem baj ha nem sikerül most még csak tesztelünk.

- Ez biztos jó ötlet? Elég régóta nem használtam az erőmet. Nem tudom hogy képes vagyok- e iranyítani - néztem rá Starkra.

- Majd kiderül - amint ezt kimondta feldobta az első fát és pedig sikeresen porrá égettem.
Egyre gyorsabban repültek a fák és egyre nehezebben sikerült kontrolálnom magam - Jó elég - mondta Tony de nem igazán sikerült abbahagynom - Tudom hogy le tudod állítani! Csak ahhoz ezt neked is el kell hinned - mondta a férfi én pedig minden erőmmel arra koncentrálat hogy leálljak.

- Mondtam hogy nem jó ötlet - néztem rá Starkra.

- A szemeid. Mióta tudod változtatni a színét? - kérdezte Nathasa majd megnézte közelebbről a szemeimet.

- Az erővel jár együtt. Akárhányszor használom a szemem vörös lesz és másképp látom a világot - válaszoltam majd elkezdtem pislogni hogy szemem visszatérjen eredeti zöld állapotába.

- Mit értesz az alatt hogy máshogy látod a világot? - kérdezte Tony es jegyzetelni kezdett.

- Képes vagyok lassítva látni a dolgokat. Amikor Clintet és Pietrot megmentettem akkor lassítva láttam a lövedékeket és így képes voltam elégetni őket.

- Várj egy pillanatot! - fordult hátra Tony majd kiszaladt a laborból. Pár perc múlva Pietroval tért vissza - A feladatod egyszerű lesz. Találd el Pietrot miközben fut - osztotta ki a feladatomat Stark.

- Erről nem volt szó - nézett rá a fiú.

- Mi van ha kárt teszek benne? - kérdeztem félve.

- Ugyan már maximum lepörzsölöd a hajat az meg nem olyan nagy baj - vont vállat Tony.

Kimentünk az udvarra ahol Pietro futni kezdett én pedig megpróbáltam eltalálni.

- Áu! - kiáltott fel a fiú - miért nem mondtátok hogy ez ennyire fáj?

- Gondolhattad volna, hogyha megégetnek az fáj. Szép volt Siera -dícsért meg Tony.

- Nagyon fáj? - kérdeztem Pietrotól - Igazán nem akartam.

- Ugyan semmi baj. Keményebb fából faragtak engem -kacsintott rám.

- Később is szédítheted most hagyjuk gyakorolni - nézett rám Tony.

- Mégis kivel?

- Először is erőnléti edzéseid lesznek Steve- vel utána pedig velem és Pietroval fogsz gyakorolni. Most pedig át is adlak a Kapitánynak -intett Stark majd otthagyott.

- Később találkozunk - mosolygott rám Pietro.

Megforgattam a szemem és tanácstalanul álltam. Megvontam a vállam majd elindultam a Kapitány szobája felé.

- Hova, hova? - szólt egy hang a hátam mögül. Megfordultam és szembe találtam magam Steve-vel.

- Tudom, hogy ez így furának tűnik de csak téged kerestelek - mentegetőztem.

- Ma nem lesz edzésed. Más dolgom akadt - mondta titokzatosan.

- Ahan. Ezek szerint elmehetek?

- Igen.

Visszamentem a szobámba és leültem az asztalomhoz.