Talking To The Moon [Suayeon FF.]

3. rész

Siyeon Pov.

Szombat reggel felébredve rosszabb kedvem volt, mint amilyen szokott lenni. Kimásztam az ágyból, felöltöztem, és lementem. Egy férfit láttam meg, és megijedtem.

-Maga meg ki? ~kérdeztem rosszalló tekintettel~

-Én az anyukád barátja vagyok. Itt aludtam vele. ~nézett rám mosolyogva~

Na ne... Ne... Szóval ez a pali volt az, aki anyum emlegetett? Na jo... Nem akarom. Nem lesz az apám. Nem fogja befoglalni a néhai apám helyét. Nem engedem.

-Értem...

Hallottam lépteket magam mögül, és hátra fordultam. Anyám volt az... Mosolygott. De én egyre feldultabb voltam. Nem értettem ezt ami történik.

-Anya... Megmagyaráznád hogy ez mi? MIÉRT VAN ITT EZ AZ EMBER? ~kérdeztem tőle kiakadva~

-Ő az új apád. Törődj bele.

-De NEM AKAROK ÚJ APÁT...

-NEM ÉRDEKEL HOGY MIT AKARSZ, EZ VAN, TÖRŐDJ BELE.

Idegességemben kirohantam a házból. Nem figyeltem semmire, csak mentem előre. Szerencsére nálam volt a telefonom. Kikapcsoltam, hogy véletlenül se érjenek el. De a parkba mentem. Egy magányos fa alá ültem le. Nem érdekelt semmi. Nagyon ideges voltam, de nem tudok megnyugodni. Pár perc múlva lépteket hallottam. Nem fordultam meg, mert semmi sem érdekel.

Jiu pov.

Yoohyeonnal sétálgattam kézenfogva. Nagyon boldog vagyok vele. A rózsaszín felhők között észrevettem Sit

-Yoo nézd! Ott van Siyeon. ~mutattam a fánál ülő lány felé, és odafutottam hozzá~

Nagyon rossz kedve lehet. Éreztem hogy van valami.

-Si, szia, hogy vagy? Minden oké? ~néztem aggódóan~

Felnézett rám szomorúan. Majd éreztem hogy Yoo a vállamra teszi a kezét.

-Nem. Nem vagyok jól... Anyám új apát "szerzett" pedig én nem akarok új apát.

-Nyugalom Si. Nincs semmi baj. Adj neki egy időt. Ismerd meg jobban. ~mondtam neki egy kicsi mosollyal~

-Si, JiJinek igaza van, ismerd meg jobban, lehet nem rossz ember.

Siyeon Pov.

Mondta Yoo, és megpuszilta Jiu arcát.

-Ti együtt vagytok?

-Igen. ~bólintott Yoo mire Jiu felé fordultam~

-Mióta? Jiu, mikor akartad elmondani? Azt hittem barátok vagyunk.

-Si, nem régóta. 1 hete. Csak nem tudtam még hogy mondjam el.

Vettem egy nagy levegőt.

-Jól van Jiu, hiszek neked. Mennem kell. Majd még találkozunk.

Felálltam, és elmentem, hogy még egy mondtatot se tudjanak mondani. Nagyon csalódott vagyok. Hazamentem, mivel feladatot kell csinálnom, és Sua átjön.

Otthon szinte köszönés nélkül mentem fel a szobámba. Rendet raktam, mire meghallottam a csengőt. Lementem, és kinyitottam az ajtót. Sua volt az.

-Szi...

Nem engedtem neki hogy megszólaljon, csuklón fogtam, és egészen a szobába mentünk. Nem értettem hogy mit is csinálok, de nem érdekelt. Leültem a földre, és felnéztem Suára.

-Szia Sua. ~köszöntem neki mosolyogva, bár nagyon nem volt kedvem mosolyogni~

Sua pov.

-Siyeon, Nagyon furcsa vagy, történt valami?

-Nem

-Biztos?

-Biztos.

-Hát rendben... Mit csináljunk? Mármint feladatnak.

-Vulkán? Az látványos, meg menő.

-Egyetértek, akkor csináljuk. ~néztem rá mosolyogva~

Elkezdtük a vulkánt. Már a vázánál voltunk, de már nagyon fáradtak. És már este is volt.

-Sua, nem szeretném ha bajod esne ilyen sötétben, szóval szeretném ha itt aludnál. ~mondta halkan, mire elmosolyodtam~

-Maradok. Csak hogy ne aggódj.

-Én nem...

-Jól van. ~bólintottam egyet~

Siyeon felállt, és elindult az ajtó felé.

-Hova mész?

Felém fordult, és megfogta a kezem, és felvitt a tetőre. Némán követtem, figyelve hogy hova lépek. Majd leült.

-Minden este ide szoktam jönni. Egyedül lenni. Elfelejteni a sok fájdalmat elfelejteni. Az apukámmal szoktam ide járni. De... Már ő máshol van.

Lehajtotta a fejét, odamentem hozzá, és leültem mellé.

-Értem már. És sajnálom. ~néztem rá, majd vállára hajtottam fejemet.~

Kezdem érteni hogy miért ilyen negatív. Meglepődtem azon is, hogy közel enged magához.

Még egy kis ideig ugyan abban a pózban voltunk, mikor Siyeon megfogta a kezem, és felállt. Visszamentünk a szobába, és megölelt. Nagyon nagyon nagyon megtepődtem, de viszonoztam ölelését.

-Menjünk aludni.

Mondta Siyeon, és bólintottam egyet. Befeküdtünk mindketten külön-külön az ágyabka és elaludtunk.

JiYoo pov.

Jiuhoz jöttünk át. Elköszöntem a szülőktől, akik most mentek valahova.  Jiuval kettesben maradtunk. Elhatároztuk hogy csinálunk vacsit. Jiu kiment a konyhába, és elkezdett főzni. Odamentem mögé, és megöleltem, majd a vállára téve államat néztem mit csinál.

-Szia Szivem. ~Mondta Jiu egy nagy mosollyal~

-Szia Egyetlenem. ~Mondtam mosolyogva, majd megpusziltam arcát~ -Mi jót csinálsz? Mi lesz a vacsi?

-Ramen. ~mondta mosolyogva majd belesimúlt ölelésembe~

Egész végig ugyan abban a pózban voltunk, amíg kész nem lett a vacsi. Megterítettem, és a tányérokba raktam enni. Mind ketten leültünk.

-Jó étvágyat. ~mondta mosolyogva Jiu.~

Ahwww az a mosoly... Meghalok....

-Neked is. ~mondtam mosolyogva~

Mindketten elkezdtünk enni. Vacsi után elmentünk közösen fürdeni, utána befeküdtünk az ágyba, és elaludtunk.