Meow 3

469 39 13
                                    

Tegnap délutáni alvás után, a vacsora közben végre jött egy ötlet, hogy hova fogom ma randira vinni. Ennek hatására reggel boldogan keltem, és most, hogy romantikus legyek ágyba reggelit készítek Yoonginak.

A kedvenc kávéját készítem, amit tálcára teszek, mellé pedig egy tányéron a kaját. Hangulat fokozása érdekében veszek ki az asztalon lévő vázából egy szál virágot, ami a legszebbnek tűnik, és a tálca szélére helyezem.

Egészen meg vagyok elégedve vele, és csak remélni tudom, hogy Sugi is hasonló véleményen lesz. Szobába visszaérve nem kell csalódnom, hisz még mindig mélyen alszik. Az ágy melletti kis szekrényre rakom a tálcát, utána az ágy szélére ülök és homloka fölé hajolok és egy puszit adok rá.

-Jóreggelt szépségem.- elmosolyodik és egyik szemét kinyitja.

-Nagyon nyálas vagy- sóhajt fel, miközben felül az ágyon. Ölébe rakom a tálcát és visszabújok mellé az ágyba.- Viszont ezt megtudnám szokni. Köszönöm!- csapja össze kezeit és enni kezd. Felém nyújt egy falatot és számba nyomja.

-Kiváló szakács vagyok.

-Jin csinálta ugye?

-Lehet megkértem, hogy segítsen- vakarom meg tarkóm.

-És végül elkészítette- bólint.- Ilyen ízvilág megalkotására te nem vagy képes- ejt meg felém egy gonosz mosolyt.

-Olyan lehangoló vagy- borulok drámaian vállára.

-De azért értékelem, hogy gondoltál rám- ad egy piszit hajamba.

-Aaa, YoYo baba tud romantikus is lenni- dörgölöm neki orrom.- A mai ruhád valami kényelmes legyen.

-Hova megyünk?

-Titok.

-De a kényelmes ruha elég tág fogalom. Nekem a farmer is kényelmes.

-Mindig is tudtuk, hogy fura vagy.

-Ezt személyes sértésnek veszem, ezért el kell mondanod hova megyünk.

-Siess a kajával, utána indulunk.- ezzel a gondolattal felkelek az ágyról és magára hagyom. Átmegyek saját szobámba és egy melegítő nadrágba bújok. Válogatok a fekete és a szürke között, de egyszerűen nem jutok döntésre. Magam elé tartom az egyiket, mellé rakom a másikat, de semmi. Felpróbálom egyesével többször is...

-Miért ilyen nehéz egy hülye nadrág kiválasztása?- sóhajtok fel és eldőlök az ágyamon.

-Fekete- hallom meg Yoongi hangját az ajtó felől.- Bár mindkettő rettentően szexin áll rajtad- nyalja körbe ajkait.

-A szürkét felveszed te?- nézem kérlelő szemekkel.

-De én már felöltöztem- mutat farmernadrágjára.

-Én ebben szeretnélek látni. Össze akarok veled öltözni.

-Megint?- sóhajt fel. Beletörődően felém indul és lerángatja rólam a nadrágot.

-Azért megvárhattad volna amíg leveszem.- nevetem el magam.

-Olyan vagy, mint egy csiga- pöcköli meg az orrom. Teljesen az az érzésem mellette, mintha már évek óta egy pár lennénk.

Nem válaszolok "sértésére" inkább egy mosollyal arcomon veszem fel a fekete nadrágot. Elindulok a bejárati ajtó felé és kilépek rajta. Yoongi szorosan követ engem, de ő sem szól semmit. Vajon min gondolkodik?

-Most haragszol?- olvas a gondolataimban a kis piszok.

-Nem- rázom meg a fejem is.

-Akkor mostmár elmondod hova megyünk?- érdeklődik boldogan.

-Még én sem tudom- jelentem ki teljesen komolyan hátha elhiszi.

-Tessék?- vonja fel a szemöldökét.

-Útközbe kitalálom- adok puszit a fejére, és összekulcsolom ujjainkat.

Hamar eltelik az idő, hisz élvezem a társaságát. Tényleg úgy tűnhet neki, hogy most próbálom kitalálni mit is csináljunk, ugyanis legalább másodszor tévedek el az elmúlt fél órában. Miért kell ennyire a város szélére rakni?

-Megérkeztünk- sóhajtok végre mikor sikerül odatalálni.

-Hobi... Ez egy...

-Lőtér- fejezem be boldogan a mondatát.- Mindig is ki szerettem volna próbálni, és te vagy a tökéletes személy, hogy velem gyere.

-Miért pont én?

-Mert a pasim vagy.

-Igaz, menjünk. Mivel fogunk lőni?

-Sörétes. De megkértem a bácsit hogy előtte tartson egy kis eligazítást róla.

-"Bácsi"- neveti el magát.

-Mi ezen olyan vicces?- nézek rá értetlenül.

-Hoseok kérlek, felnőtt férfi vagy.

Besétálunk a lőtérre, ahol csak mi tartózkodunk. Direkt így foglaltam, nehogy kitudódjon és egy kisebb tömeg jelenjen meg. Kapunk egy gyors talpalót, hogy használjuk és mire figyeljünk. Emellett a lőtér szabályait is ismerteti és több darabot elénk tesz, hogy a számunkra szimpatikusat és kényelmeset választhassuk ki.

-A legtöbb 12-es kaliberű, ami nálunk van, viszont ez a 16-os szerintem elég barátságos a kezdőknek. Nincs a csövében szűkítés, ezért nagyobb a szórása és több esélyt ad a találatra.- mutatja be a gyönyörű fegyvert.

-Szeretném vele megpróbálni- nyúl érte Yoongi.

-Arra figyelj, hogy a biztosítót- mutat rá mi is az- csak akkor húzd fel, amikor lőni akarsz. Amíg lefelé van tolva nem tudod elsütni.- barátom kezébe adja és máris kisétál vele a megadott állásra.

-Akkor én őt szeretném.- mutatok egy enyhén vésett négykarikás grupp acél csövűre. Vagy legalábbis ezt mondta a bácsi, aki bemutatkozás után, kiderült hogy alig pár évvel idősebb nálunk.

Követem Yoongit és a mellette lévő helyre sétálok. A lenyitott csőbe lőszert rakunk és várjuk az első lövést. Yoongié a kezdés és egy általa kiadott "hopp" után a magasba repül a korong. Hallottam már a kezdők szerencséjéről, de hogy az életében először leadott lövés eltalálja a korongot... Szerintem még ő se hitte el, mert csak tátott szájjal nézte, ahogy széttörik és a földre hullik.

-Hoseok!!- ugrál örömében és tipeg egy helyben.- Láttad?

-Igen, nagyon ügyes vagy.- mosolygok rá büszkén. Ezután nagy levegőt veszek és kifújom azt. Jelzek, hogy mehet, amit egy lövés követ. Állok és nézem, ahogy darabjaiban esik le. Lehet Yoongival őstehetségek vagyunk...

Az első körben YoYo nyolcat én pedig hetet találok el a tizenötből. Bénázásunk mellett a harmadik kör lövésnél már rendesen fáj a vállam is. Na meg, hogy milyen természetellenes felfelé lőni. Rendesen lefáraszt.

A fegyvereket visszaadva még egyszer megköszönjük a lehetőséget és haza indulunk.

-Hogy tetszett?- fordulok Yoon felé, miközben összekulcsolom ujjaink.

-Jobb voltam nálad- mosolyog rám. Még most is látszik rajta a hatalmas izgalom. Azt hiszem tényleg tetszett neki.

-Igen, elismerem.- sóhajtok fel.

Ezután már csak ágyba bújni szeretnék. Jól elment a nap ezzel a programmal. Bár még csak délután van... Na mindegy, estefelé még majd meginvitálom filmet nézni egy finom pattogatott kukorica társaságában.

Fogadott romantika ×Sope×Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora