I want to love around

What are we? #19

-Hogy micsoda? - alig jött ki hang a torkomon
-Emlékszel mikor meséltél róla? Azt beszéltük meg, hogy utánanézhetünk. - folytatta anya majd ismét apára nézett
-Hát ez megtörtént és kiderült, hogy pont onnan ahonnan ők származnak történt egy gyilkosság. Nagy port kellett volna kavarnia, de mivel Arakawa-k, ezért el simitották. Viszont nem nyomozták még ki, hogy ki tette.. De őket gyanúsítják. - nem tudtam megszólalni, az emlékeim róla csakúgy pörögni kezdtek a fejemben. A szavai amiket mondott nekem, a kedves, nyugtató mosolya.. Miért nem tudtam előbb erről?
-Amíg ki nem derűtjük, hogy közük van-e hozzá nem mehetsz a közelükbe sem. - anya vég szava után ki viharoztam a szobából. Felkaptam a táskámat és futni kezdtem.
Az utcából kiérve neki dőltem egy oszlopnak és kirobbant belőlem a sírás.
Nem lehet igaz! Nem lehet igazuk! Raiden, Fudo semmi közük nincs hozzá!
Minnél jobban probáltam elhitetni magammal, hogy az előbbi meg sem történt annál több dolog jutott eszembe. Hazudtak nekem végig. Anyáék meg ítélkeznek anélkül, hogy ismernék őket. Pont mikor azt hittem minden jóra fordul végre akkor kapok egy hatalmas taslit a valóságtól. Fel kell ébrednem. Nem abban a világban élek ahol minden szabad hanem egy olyanban ahol egy rossz cselekedettel pisztollyal fognak üldözni. Bújdosni kell és mindenkitől távol maradni. Anyám így élt, Raiden-nek és Fudo-nak is így kell élnie. Elegem van..
Nem akartam haza menni, ezért elindultam annak a háza felé, aki sosem hagyott cserben.
Lassan a szép idő is elment és kezdtek előjönni vihar felhők.
10 perccel később csepegni kezdett az eső és a telefonom is csörögni kezdett.
"Lucas" Gondolkodás nélkül kinyomtam.
Most rád se vagyok kíváncsi.

Rengeteget kellett sétálnom az esőben. Mire a ház elé értem szét áztam és be is sötétedett. Kétszer, röviden megnyomtam a csengőt és vártam. Nincs B tervem ha nem lesz itthon vagy nem maradhatok. Lili és Debora is évekre lakik főleg gyalog.
-Charlotte? Mit keresel itt ilyen későn?! - azonnal behúzott a házba. De jó meleg van bent.
-Ne haragudj, hogy zavarlak, de.. Te vagy az egyetlen, akihez fordulhattam.. Itt maradhatok? - kérdeztem felnézve rá és imádkoztam, hogy igent mondjon
-Viccelsz? A húgom vagy bármikor szívesen látlak. Gyere szárítkozz meg és mond el, hogy mi történt! - hatalmas kő esett le a szívemről és azonnal megakartam ölelni, de emlékeztetett, hogy csuron víz vagyok. Adott törölközőt és Victoria egy itthoni ruháját amit a fürdőben át cseréltem. Vissza mentem a nappaliba. Alex épp Anastasia-t etette. Nem volt szívem megzavarni olyan boldogan magyaráztak egymásnak. Szóval vissza mentem a vendég szobába, ami lassan már az enyém lesz. Nem egy hű, de nagy szoba, ezért szoktak mindig engem ide rakni. A két szekrény az ajtó mellett azok az enyémek voltak régen. Az ágy az asszem Alex régi ágya, ami anyáék házából lett áthozva. Nem a mostaniból hanem még az előttiből. Akkor költöztünk el az első házukból mikor Alex kiköltözött. De furcsa volt eleinte nélküle. Az első gépem is itt van még és egy asztal amit még a papával raktak össze. Ledobtam a táskámat az ágyra majd az asztal és eközé leültem a földre. Hátamat neki döntöttem a radiátornak és felhúztam a lábaimat. Elővettem a telómat is, mert párszor rezgett már.

Fudo: Hali milyen volt a délután?
Alya: Naa milyen volt a randi?? 😁❤️
Raiden: Szombaton vagy Vasárnap akkor elugorhatnánk valahova közösen és következő Pénteken megint elmegyünk valahova kettesben. Mit szólsz?

Mit szólok?.. Hogy jelenleg senkit nem akarok látni. Az ágyra dobtam a telefont és hátra döntöttem a fejemet is. Olyan fáradt vagyok, de nem csak fizikalilag. Annyira bele fáradtam a reménykedésbe, hogy egyszer minden nyugis lesz, hogy nem lesz több titok a szeretteim között. Mindig is arra vágytam, hogy Lucas szeressen, de Raiden után ezek az érzések kezdtek elhalványúlni. A csók után rájöttem, hogy nekem tetszik Raiden, aztán Lucas csókja után tudtam, hogy szeretem őt. Szeretni is akarom, de hogy tehetném ha nem mond el nekem ilyen fontos dolgokat. Mármint persze megértem, hogy miért nem mondta el, de nem áll egyikünk se olyan helyzetben, hogy ezt elhallgathassa. Éreztem ahogy a sós könnyek újra mosni kezdik az arcomat. Azt se tudom, hogy fogok Hétfőn eléjük állni. A hétvégét le tudom mondani azzal, hogy a bátyjámnál vagyok. Viszont a suliban.. Nem tudom minek idegeskedek rajta anya úgyis elintézi, hogy Lucas távol tartson tőle. Nem bízik bennem amit valahol szintén megértek. Még több értesítés jött, de nem néztem meg egyiket sem.

Félóra múltán kopogtak az ajtón.
-Gyere. - szóltam ki mire Alex lépett be egy csempe szájú és eléggé maszatos Anastasia-val
-Nem hagyta abba szóval gondoltam be hozom hozzád. A te kezedbe valamiért nem sír annyit. - elmosolyodtam és átvettem tőle a leányzót
-Szia csajszi. - megpusziltam a fejét és átölelem. Kis szeretet csomag, imádom őt meg Henry-t is.
-Nem fogsz válaszolni nekik? - kérdezte Alex az ágyon lévő, másodpercenként vibráló készülékre
-Nem akarok velük beszélni.. Kettővel már nem is beszélhetek.. - válaszoltam halkan majd Alex leült velem szembe a földre
-Meséld el kérlek, hogy mi történt! Miért jöttél el szakadó esőben Lucy-éktól? - vettem egy mély levegőt és mesélni kezdtem. Mindent elmondtam neki délutántól kezdve. Ő meg végig hallgatott, mint mindig. Bármilyen hisztit vagy gondomat végig hallgatja. Nagyon szeretek vele lenni. - Hát hugi nem irigyellek, de tudom mit érzel. Mikor gyerek voltam azt gondoltam sosem fog semmi jóra fordulni. Csak jártam kézről-kézre, mint egy darab tárgy. Még csak gondolni se mertem rá, hogy egy normális családhoz kerülök. Bántottak és megvetettek. Némely emberek sajnos ilyenek. Aztán mégis anyánkhoz kerültem. Féltem, hogy bántani fog vagy egyebet tesz velem, de semmit nem csinált. Rám mosolygott és kérte, hogy meséljek magamról. Adam is olyan kedvesen fogadott amiről csak álmodtam addig. A szüleid jó emberek Lotti és mindent amit tesznek, érted tesznek. Ezt elhiheted nekem. Sosem akartak rosszat nekem ahogy neked sem. Tudom ezt így nehéz elhinni, de probálj meg megbocsátani nekik. Ha kész vagy haza menni és eléjük állni, hogy te nem vagy gyerek és eltudod fogadni a döntésüket akkor nyugodtan szólj.