I'm afraid of you (Taekook ff)

1.RÉSZ

Benéztem az ablakon és egy fekete hajú izmos férfit láttam meg, aki csupán egy alsónadrágban nézte a tv-t. Szétterpesztett lábakkal ült és egyik kezét a nemességére helyezte, míg a másik a combján pihent. Nem tudtam róla levenni a szemem és csak tátott szájjal figyeltem. Aztán láttam ahogy a kezét becsúsztatja az alsója alá és lassan mozgatni kezdi. Ránéztem a tv-re és akkor láttam, hogy meleg pornót néz. Szóval meleg. Azonnal vissza vezettem a tekintetem a férfire és megbabonázva figyeltem ahogy kényezteti magát. Meghallottam a nyögéseit is mire az én tagom rándult egyet a nadrágomban. Nyeltem egy nagyot és fel sem tűnt, hogy közelebb mentem az ablakhoz, ami nyitva volt. Már csak arra eszméltem fel, hogy majdnem beestem az ablakon.
-Bazmeg! -káromkodtam el magam hangosan, majd ijedten néztem fel.
Az ismeretlen férfi kérdő tekintettel nézett rám a kanapéról.
Ijedtemben gyorsan hátat fordítottam és elfutottam. Vagyis azt akartam, de megint orra estem Yoongi elhagyott tüzifájában és kiment a bokám. A fájó részt szorongattam és észre se vettem, hogy a házban lévő férfi egy szál alsóban áll már előttem és perverz tekintettel mér végig a száját megnyalva. A férfiassága még mindig áll és így alsón keresztül is baromi nagy.
-Mond csak, szabad mások után leskelődni? -guggolt le hozzám.
Én csak ijedten néztem őt és tátogtam össze vissza, de hang nem jött ki a számon.
-Fáj a bokád? -simított az említett részre és én csak bólintottam egyet.
-Talán nem kellett volna olyan gyorsan elrohannod. Nem harapok ám. -hajolt hozzám közelebb.
-Én...én... -jött ki ennyi a számon...nagyszerű.
-Gyere. Kezdünk valamit a bokáddal, aztán megbeszéljük mit is tudnál tenni annak érdekében, hogy ne szóljak a rendőrségnek birtokháborítás miatt. -segített felállni, majd a háza felé segített menni.
Nekem a gyomrom azonnal görcsbe rándult. Az istenit annak a kíváncsi fejemnek...

A férfi a házban leültetett a kanapéra, majd egy kis időre eltűnt a konyhában. Addig párszor átfutott a fejemen, hogy most kéne elszökni vagy nagyon megszívom. Persze mire eldöntöttem magamban, hogy futva bicegés lesz addigra vissza jött egy zacskó jéggel, amit a bokámra tett.

-Hogy hívnak?
-Miért kéne megmondanom? -néztem rá kérdőn.
-Talán, mert én tudni szeretném, hogy ki volt olyan bátor, hogy leskelődjön utánnam.
-Kim Taehyung. -mondtam halkan a fejem lehajtva.
Most úgy elásnám magam.
-Mond csak Tae. Élvezted a látványt?
-Tessék? -kaptam fel a fejem ijedten.
-Élvezted?
-Nem illik ilyet kérdezni.
-Nem illik más után leskelődni. -vágott vissza gyorsan, de az a baj, hogy igaza van.
-Nem felejthetnénk el?
-Szóval nem szeretnéd, hogy feljelentselek? -húzta perverz mosolyra az ajkát.

Miért érzem úgy, hogy ebből nem fogok jól kijönni?

-Nem, nem szeretném. -ráztam meg a fejem.
-Akkor van egy lehetőséged.
-Mi?
-Alá írsz egy papír, hogy velem maradsz addig, míg meg nem unlak.
-Mivan? És...és mi hasznomat vennéd, ha veled lennék? -nem értem mit akar ezzel.
-Kielégíted a vágyaim. Elég kívánatos vagy. -simított a combomra, amibe beleborzongtam. Persze jó értelmében. Várjunk...mivan?
-Én...én ebbe nem megyek bele. -próbáltam a kezét lehámozni magamról, de nem ment.
-Rendben. Akkor szólok a rendőrségnek. -vette el a kezét és már nyúlt is a telefonja után.
-Ne! Jaj ne! Nagyon szépen kérem ne! -kezdtem pánikolni.
-Akkor viszont alá írod kicsi manó. -hajolt közel az arcomhoz, mire teljesen zavarba jöttem.
Mit kéne tennem? Lehet nem tudnák olyan jó ügyvédet keresni, hogy kihúzzon a szarból. Jaj mit tegyek?