Szerelem első látásra - Katonaság

11. Fejezet (Békülés)

Zoé szemszöge:

Reggel amikor felkeltem nem volt ismerős a környezet, ebből pedig rájöttem, hogy nem otthon vagyok. Ahogy kicsit jobban körbe néztem rájöttem, hogy Dórinál vagyok és a tegnap estéről is minden eszembe jutott így megint elkezdtem sírni. Mikor rádőltem az ágyra akkor lépett be a szoba tulajdonosa, amint meglátta, hogy sírok odaszaladt hozzám és szorosan megölelt.

- Elmeséled, hogy mi történt? - kérdezte engem ölelgetve.

Bólintottam egyet jelezve. hogy igen. Vettem egy nagy levegőt és belekezdtem minden apró kis részletet elmondtam neki.

- Zoé ez a pasi idióta, és beléd van zúgva másképp nem csinálta volna ezt. - mondta mosolyogva ami engem is mosolygásra késztettet.

- Azt mondod? - kérdeztem szipogva egy kis mosollyal az arcomon.

- Igen Zoé azt, viszont ezek után, hogy így megbántott ne bocsájts meg neki azonnal hagyd, hogy hagy teperjen érted. - mondta tanácsképp amit persze meg is fogadok, mert én is ezt akartam tenni csak nem tudtam, hogy helyes lenne e.

- Köszönöm, szeretlek Dóri. - mondtam és szorosan megöleltem.

- Én is szeretlek Zoé, de megfojtasz. - mondta nevetve mire elengedtem.

Ezután felöltöztünk minden majd megbeszéltünk, hogy elmegyünk a parkba így elugrottam hozzánk Coco-ért. Szerencsére senki nem volt itthon, ezért felszaladtam átöltözni majd felvettem a pórázt rátettem az én kis cukiságomra és elindultunk a parkba ahol Dórival találkozunk. Már ott voltam és vártam a legjobb barátnőmre amikor megláttam Dávidot. Semmi kedvem nem volt hozzá ezért elfordultam, de már késő volt, mert észrevett és elindult felém.

Egy rózsaszín cicás trikó volt rajtam, azon egy kardigán volt. Hozzá egy sötétkék cicanadrágot vettem fel és egy fekete sportcipőt.

Dávid szemszöge:

Az éjszaka nem sokat aludtam, mert egyfolytában azon gondolkoztam, hogy hogyan tudnám jóvátenni amit elrontottam. Reggel felöltöztem, reggeliztem majd úgy döntöttem hogy elmegyek a parkba sétálni ahova elviszem magammal a kiskutyámat is. Mikor odaértem megpillantottam Zoét Coco-val. Elfordult valószínűleg annak céljából, hogy ne vegyem észre, de ez nem jött be ugyanis elindultam felé.

- Szia Zoé. - köszöntem neki és megszerettem volna ölelni, de elhúzódott.

- Csá. - köszönt flegmán amit meg is értettem.

- Figyelj Zoé én sajnálom, nagyon sajnálom, csak elfogott a féltékenység és nem tudtam uralkodni magamon. - vallottam be neki.

- De ezt akkor is megkérdezhetted volna szépen is. Plusz ekkora ribancnak nézel, hogy van barátom, de elmegyek veled randizni? - kérdezte a szemembe nézve mire el szégyelltem magam.

- Nem. Sajnálom tényleg. Figyelj amikor elsőnek találkoztunk már akkor tudtam, hogy megakarlak ismerni és ahogy megtudtam, hogy Dani húga vagy nagyobb esélyt láttam arra, hogy megismerjelek. Az idő múlásával én beléd szerettem. Zoé én szeretlek. - mondtam a szemébe nézve.

Szólásra nyitotta a száját......

--------------------------------------------

Mit gondoltok mit fog Zoé mondani erre a vallomásra?