Furkásszal suttogó|Harry Potter ff.

0. Előzmények

1979.

Sirius egy hirtelen jött ötlettől és mérhetetlen boldogságától vezérelve írt egy levelet az öccsének,amiben elújságolja neki a nagy hírt. A levele kusza volt és tele áthúzásokkal de ez egy cseppet sem izgatta,csak remélni tudta,hogy a sebtében lekörmölt levélnek gúnyolt irományát el tudja majd olvasni Reg. Hű baglyának, Siriusnak lábára kötte a papírost és őszintén hitte,hogy az állat eltalál...maga sem tudja hova,hiszen nem tudott semmit fivére hol- és hogylétéről. A fekete hajú egy mosollyal az arcán figyelte az ablakon kiszálló madarat,majd elment,hogy eltiltsa feleségét mindennemű munkától és elkezdődjön a 9 hónapos várakozás. Így hozta össze újra a két fivért a főhősnőnk.

*

Regulus belemerült olvasmányába így összerezzent,amikor ablakát megkopogtatta egy bagoly. Kíváncsian, ám ugyanakkor óvatosan szedte el a levelet a jószágtól,majd miután megbizonyosodott róla,hogy ártalmatlan és átkoktól mentes, széthajtotta a küldeményt, és szíve nagyon dobbant amikor felfedezte benne bátyja macskakaparását. Az üzenet rövid volt de lényegretörő,és abszolút Sirius stílusa.
"Hello Reg!
Apa leszek!!! Sab terhes a gyerekemmel, még mindig annyira hihetlen. Sabbal arra gondoltunk,hogy Remus mellett lehetnél te a gyerekünk keresztapja, szóval ha elfogadod kérlek gyere el valamikor a birtokunkra (Sab Fidelius-bűbájjal kezelte, a másik papírfecnire leírta neked a címet) és vacsorázz velünk. Nekem is hiányzol.
Sirius"
Kiejtette kezéből a levelet, és könnyekkel küszködve szólt:
- Sipor!
Az öreg manó rögvest megjelent.
- Szólított,urfi.
Reg óvatosan elmosolyodott.
-Megváltozott a terv. Ma megyünk, és amint megvan a medál, elhopponálunk.
A manó rögtön értette,hogy miről beszél és zokogva ölelte át gazdája lábát.
-Ki vette rá erre, Regulus gazdám? - kérdezte szipogva Sipor.
- Sirius és Sabrina még meg nem született gyereke.
Sipor attól a naptól fogva egyenesen imádta a főhősnőnk és úgy érzi nem lehet elég hálás, amiért miatta nem döntött végül önfeláldozás mellett a hőn szeretett gazdája. Így köszönheti tehát életét egy kislánynak Reg.

*

Regulus félve nézett fel az épületre. Nem mintha olyan mintha olyan ijesztő lett volna,maga a ház takaros volt, inkább a bátyjával és annak feleségével való találkozástól tartott. Erőt vett magán és bekopogott. Pár perc múlva kinyílt az ajtó és megjelent Sabrina. A nőnek már domborodott a pocakja, egy lenge,nyári ruhát viselt,ami ki is emelte ezt.

- Reg! - köszöntötte mosolyogva. - Amikor azt írtuk,hogy valamikor eljöhetnél,nem két hónap múlva gondoltuk. Mindenesetre örülök,hogy eljöttél! Kerülj beljebb!

- Dolgom volt. - húzta óvatos mosolyra száját a férfi majd átlépte a küszöböt.
Azt azért mégsem mondhatta,hogy ellopta Voldemort egyik horcruxát, amit aztán két hónap alatt sikerült elpusztítani, igaz? Ahogy bejjebb lépdelt a házban, szemügyre vette azt. Meleg színek uralták a legtöbb szobát, egyszerű ám divatos berendezések és otthonos környezet volt. Reg megtorpant,amikor a nappaliban megpillantotta Siriust. A másik férfi is lefagyott egy pillanatra, de aztán megindult öccse felé és átölelte a földbe gyökerezett lábbal álló Reget. Az esetlenül visszaölelt és pár percig így álltak, aztán Sirius helyet kínált vendégüknek.

Reg fájó szívvel bár,de beavatta őket tervébe,miszerint kiköltözik Amerikába mert... na igen,itt elmesélt mindent. Csak úgy ömlöttek belőle a szavak és szégyen vagy sem, egy-két könnycseppet elmorzsolt közben. A házaspár biztosította őt arról, hogy mindenben támogatják, majd a férfi elhagyta a házat. Beharapta az ajkát és elhopponált. Így került főhősünk nagybátyja és keresztapja oly messze otthonától.

*

- Kislány. - suttogta maga elé az imént hallott szavat. Kislányuk lesz.

- Cass nénikéd örülne egy lány dédunokának, úgy hiszem. - kacagott fel a mellette fekvő felesége.

- Apropó Cass néni, mit szólnál a Cassiopeia névhez? Tudod,hogy nem szívlelem a családom,de..- kezdte a férfi,de a nő közbevágott.

- Egyébként is akartam javasolni. Akkor Cassiopeia Black? - kérdezte csillogó szemmel Sabrina.

- Cassiopeia Black. - bólintott határozottan a könnyező férfi, meglehetősen fura látványt nyújtva. A kemény auror, aki az ágyra bújva zokog és egy nevet hajtogat. Így kapta meg nevét főszereplőnk.

Csövi! Ugyan ez még nem számít első résznek, csak a történetünk előzményével foglalkozik, remélem tetszett, és örültök,hogy Cassy miatt megmenekült Regulus!

Andi