Felhőtlen szerelem ☁️Itadori Yuuji x Reader☁️

5: takarítás

Hajnali két órakkor hozom is a részt, mert most van időm írni 🤡 Nemtom, hogy mikor volt rész, de most derült ki, hogy felvettek a suliba, ahova menni akartam és rengeteg dolgot kell elintéznünk. Miért van ennyi baja egy vegyész technikusnak? :') Na nem is pofázok tovább, jó olvasást! ❤

"...Még van a kókuszos pálinkából egy kevés és... málnás vodka? Ebből baj lesz."

Úristen hasogat a fejem... Sötét is van. Ja igen, lehet azért mert csukva van a szemem. Hányingerem is van. Jó keljünk fel...
Erős fény
Nehh megvakulok
Oké oké mégegyszer
Még mindig nem látok semmit a fénytől.

Kinyitom a szemem és látom, hogy már reggel van. Azanyámot ilyen emlékezet kiesésem sem volt már vagy... soha. De hol vagyok? Nagyon ismerős ez a hely. Jaaa jo már tudom. Ez biztos, hogy Megumi szobája. Mivan?! Mi a szart keresek én Megumi szobájábam? Mit tettem?

Olyan gyorsan egyenesedek fel az ágyban, hogy meg is szédülök. Meg sem várom, hogy elmúljon az émelygés és már állok is fel. Hát kishíjján lefejelem az ágy melletti szekrényt, de nem baj, még egyben vagyok. De hol lehet ez a szerencse csomag? Kinyitom az ajtót és félve megyek le a lépcsőn. Látom, hogy a buliról maradt szemét még nincsen összetakarítva.

Leérek és ott is alaposan körbenézek. Szuszogást hallok. A házban még van 1-2 alvó emberke. Odamegyek a kanapéhoz és Megumi fekszik rajta, a szája szélét egy kis nyálcsík díszíti.

Huh szóval nem csináltam semmi meggondolatlanságot. Ennyire még sosem könnyebbültem meg. Nem akarom Megumit felkelteni, olyan békésen alszik. Hatalmas kupi van és nagyon irritál. Rendet kéne raknom mielőtt felkel. Biztos örülne, ha nem neki kéne ezzel szenvednie.

Ekkor esett le, hogy mindjárt kifolyik az agyam és szinte csillagokat látok a fájdalomtól. Elindulok a fürő felé keresni valami gyógyszert. Halk léptekkel megyek a helyiség felé és óvatosan lenyomom a kilincset. Amint beteszem a lábam már meg is bánom, hogy elindultam. Megcsapott az a jellegzetes hányásszag. Tudjátok, az a jó savas.

Azzal a lendülettel fordulok is vissza. Befogom az orrom és az ajtótól kicsit távolabbról szemezek a légfrissítővel, ami a vécé mellett pihen. Most, ha Beninjáznék és befogott orral befújnám a mosdó összes négyzetcentiméterét légfrissítővel, akkor egész elviselhető lenne a bűz. Persze mindezt a másodperc töredéke alatt... Nembaj, megér egy próbát.

Veszek a kinti nem olyan büdös levegőből egy jó tüdőnyit és sprintelve elérem a vécé melletti kis flakont. Villámgyorsan befújok mindent és már kint is vagyok. Nem sokára elmúlik a büdös. Még várok néhány percet, utána félve beleszippantok a levegőbe. Hahh a gyomorváladék és a tenger illatának keveréke összetéveszthetetlen.

Mivel már nincsen olyan büdös szépen bevackolom magam a szekrény elé és keresek valami drogo-, mármint gyóyszert. Ahaa meg is van. Kezembe veszem a kis zöld-fehér csomagolású dobozkát és mint kacsa a tápot úgy nyelek le egy szemet.

Nagy nehezem levonszolom másnapos gazdatestemet a konyhába és iszok egy pohár vizet. Persze végig figyelek rá, hogy ne keltsem fel az álomszuszékokat. Most kérdezhetitek, hogy miért akarok kitakaraítani. Azért kedveskéim, mert én ilyen fenomenális barát vagyok.

Amikor már nem akarom fejbelőni magamat a fájdalom miatt, akkor előkeresek egy kukazsákot és elkezdem összeszedni a szemetet. Külön zsákba teszem az üvegeket és az újrahasznosítható izéket (szakszavak), mert fOnToS kÖrNyEzEtÜnK vÉdElMe. Egy külön kupacba összegyűjtöm az otthagyott ruhákat. Bár ne kezdtem volna neki ennek... valaki nagyon jól érezhette magát, mert itthagyta a bugyiját. A seprű végével felemeltem és beledobtam a szemetes zsákba.

2 órámba telt, de felnyaltam az egész házat. Mostmár, ha nem lesz legalább egy hétig a csicskám én nem tudom, mit csinálok. Jó amúgy nem... két hétig.

Lenyomom a bejárati ajtó kilincsét és kimegyek az ajtón, hogy a kukába tegyem az egyik zsákot. A többit mellé, hogy majd el tudják vinni egy szelektív tárolóba. Tudom, hogy Megumiék  odafigyelnek erre, ezért figyelembe veszem ezt is.

A lehető leghalkabban megyek vissza a házba. Látom, hogy a ház tulaja már felkelt és álmosan dörzsölgeti a szemét.