Felhőtlen szerelem ☁️Itadori Yuuji x Reader☁️

1: Ruha

"... Mégis ki akar velem találkozni? De ami még fontosabb... Mit fogok felvenni?!"

Visszamentünk a szobába és nagy szerencsémre Nobara-chan felhozta a ruha témát.

- Mit fogunk felvenni a bulira? - sétált oda a szekrényhez

- Hát van nálam egy két bulizós ruha. - mondtam egy csalóka vigyorral

- Csodálkoznék is, ha nem lenne. - nevet fel, miközben turkál a ruháink között - Minden második nap elmész valahova.

- Igen ez igaz, nem tagadom. - nevetek vele együtt

Sorra próbáltuk a ruhákat, de nem találtuk a megfelelőt. Ekkor előkapja a fekete, spagetti pántos, mély dekoltázsú ruhámat. Jajj ne. Még csak az kéne!

- Naaa nem! - nézek rá dühösen - abban olyan vagyok mint egy eszkortlány!

- Maradj már! Nagyon jól állna. Ezt az egyet nem vetted még fel sehova.

- Na vajon miért. Nem fogom felvenni

- Pedig a fekete magassarkúmmal ultra szexi lenél. - mondta mosolyogva, ezzel is utalva a kis üzenet írójára

- Nem tudom Nobara - híztam a számat - Még a végén azt hiszi akarok tőle valamit.

- Elkéne már neked egy normális kapcsolat babám - méregeti tovább a fekete ruhát - Mindig mindenkit elküldesz pedig neked is szükséged van a törődésre - néz rám féloldalasan

- Jolvan felveszem. De csak mert nem bírom ezt a tekintetedet. - forgatom meg a szemem

Felvettem a ruhát a fekete cipővel és... Igen. Tényleg olyan voltam, mint egy eszkortlány. Undorodva néztem végig magamon a tükörben. Nobara-chan büszkén nézte teremtményét. Csak ne igyak túl sokat a bulin.

A ruha, mint mondtam fekete, spagetti pátos, combközépig ér, ahol kissé be van vágva és teljesen testhez álló. Kíváncsi leszek, hányan fogdosnak meg "véletlenül" a bulin.

Kiválasztottuk Nobara-chan ruháját is.

~másnap~

Ez a nap is unalmasnak ígérkezett. A srácok reggel nem csináltak semmi baromságot és már nagyon untuk az agyunkat. Toge elindult az ajtó felé, hogy megnézze mikor jön már a tanár, mert késett. Ekkor kicsapódott az ajtó és telibe találts szegény fiú arcát.

Sajnáltam, de annyira azért nem, hogy odamenjek segíteni. Úgy is ott voltak körülötte vagy hatan.

Miután Toge-t elviszik a gyengélkedőre folytatódott az óra. Szuper lassan, de el telt, szerencsére.

A szobánkba vettem az irányt Nobaraval az oldalamon. Belépve megcéloztam az ágyat és rávetettem magam, és azzal a lendülettel kapcsoltam be a Playstationomet. Már napok óta ezt az alkalmat vártam, volt időm, csend volt, nem lihegett semmi esemény a nyakunkban, de valakinek ezt is el kellett rontani

- Hé, nehogy most jezdjél el játszani! Tanulnunk kell. - lökdöste meg a vállam

- De nem ér rá vasárnap? - tettem fel a jogos kérdést

- Hétfőn matek zh, emlékszel? Nem lesz időnk befejezni a tanulást

- Ey ey ey én tudok mindent amit kell -mutogatok rá mintha valami bűncselekményt követett volna el

- Na és amit nem? - húzta fel szemöldökét

- Hát előtte úgyis elmondok három Mi atyánkot meg üdvözlégy Máriát aztán vagy meghallgatják vagy nem

Nobara szúrós tekintetére morogva felkeltem és elővettem a táskámból a jegyzeteimet és nagy nehezen nekiálltam tanulni. Ugyanezt eljátszottuk az összes tantárggyal, ami hétfőre kellett. Hulla fáradtam dőltem le az ágyra.

- Hánykor kezdődik a buli? - hallatszódott párnámból a fáradt hangom

- Mi hétre megyünk. Aludj nyugodtan majd úgyis keltelek. - mondta, valószószínüleg mosolyogva

Hamar elmentem tusolni és elvégeztem a nagyon összetett, három lépéses esti rutinomat, majd lefeküdtem aludni. Azonnal elaludtam, mivel a sok agyhalott az osztályban leszívta az összes energiámat.

~másnap~

Délután egy óra után ébredtem, fájdalmasan fordultam meg az ágyban - mert a fal felé fordulva aludtam - és láttam, hogy Nobara-chan két pár cipő előtt üldögélt.

- Jó reggelt... Te meg mit csinálsz? - néztem rá álmos szemekkel

- Nem tudok dönteniii! - emeli két kezét az arcához és hátradőlt az ágyon

- Mi kell? Segítek. - ültem fel az ágyban

Nobara felemelte a két pár cipőt. Az egyik egy rózsaszín a másik egy fehér színű magassarkú.

- Melyik legyen? - nézett rám bociszemekkel

- A fehér. - vágtam rá egyből

- Miért?

- Mert a rózsaszín ruha, rózsaszín magassarkúval unalmas. Azzal - mutatok a másik cipőre - olyan szexis leszel még az Úr Jézus Krisztus is le fog jönni az égből

- Igazad van. Okés, köszi! - mondta hatalmas mosollyal az arcán

Kikászálódtam az ágyból és még félálomban gelöltöztem. Még el kellett mennünk az ajándékért.

{A 2024es énem üzeni hogy átírtam bizonyos részeket mert egy picit nagyon cringe volt az egész és visszaolvasása maradandó károkat okozott a talamuszomban. Egy óra javítgatással semmit nem változott a helyzet. Köszönöm a figyelmet}

<Két nap múlva hozom a kövi részt. Hibákért bocsi!
Sziasztoook! ❤️>