My life just changed | Jikook |

◕Min Yoongi◕

- Ne loholj már ennyire - futottam a nálam picivel magasabb szőke után az egyetem folyosóján. Tartottam magam a Felixszel közösen kiötlött tervhez, így faggatni kezdtem diszkréten a mogorva áldozatom.

- Nem tehetek arról, hogy tacskó lábaid vannak törpe - ivott bele a kezében tartott kávés pohárba.

- De Suga... - konyítottam le az ajkaim. Hiába, tudtam, hogy nem hatja meg, szimplán csak nem tudtam hogyan kiszedni belőle az információt.

Az idősebb sóhajtva megállt, majd felém fordult.

- Mit akarsz? - összegyűrte a kiürült poharát, majd a mellettünk lévő kukába dobta.

- Válaszokat - vágtam rá.

- És milyen válaszokat? Hm? Kíváncsi vagy, hogy hány cukorral iszom a kávét, vagy mi? Pontosíts törpe, mert már unom ezt a beszélgetést - süllyesztette a kezeit a zsebébe.

Még csak most kezdtünk el beszélgetni...

Már, ha lehet ezt annak nevezni.

- A szombat esti buliról.

Suga arckifejezése mintha egy pillanatra megváltozott volna, de lehet csak én képzeltem be.

- Menjünk be valahova - ragadta meg a felkarom, majd berántott az egyik próbaterembe.

Azért jó sport egyetemre járni. Néha.

Kicsivel később a velem szemben ülő egyénnel a földön foglaltunk helyet. Ő egyidős a bátyámmal, aki ötödéves. Csak Changbin fiatalabb a baráti társaságukból, aki másodéves.

Emlékszem, hogyan ismertem meg Min "Sugat", valódi nevén Yoongit. A beceneve a sugar szóból jön, mivel olyan fehér a srác bőre, mint az édesítőszer. Komolyan, szegény ha kimegy a napra, egy fél óra alatt le tud égni.

Ő már rég Lucas baráti körébe tartozott, de mivel a bátyám egyetemista volt már akkor, így csak egy évvel később ismertem meg, mint a testvérem. Egészen Yoongis volt, ha fogalmazhatok így. Egy szép, őszi nap volt, az egyetem kezdete, amikor is Min Suga - ahogy az egyetemen elterjedt - az éppen a kosárlabda szakos gólyákat vizslatta szokásos megvető tekintetével, majd felmordult, amikor valaki egy számára nem tetsző mozdulatot - vagy miket, igazából nem értek a labdajátékokhoz, én csak a tánc szak miatt vagyok itt - és megforgatta a szemét. A meccs felénél elővett a zsebéből egy doboz cigarettát, és ráérősen rágyújtott egy szálra, mire a mellette álló edző, Choinak annyira kikerekedett a szeme, hogy azt hittem kiesik. Elég vicces látvány volt, ezért elkuncogtam magam.

- Mit nevetsz törpe? - nézett rám kérdőn az akkor fekete hajú fiú, majd ki fújta felém a cigifüstöt, amit igyekeztem kevés undorral ellegyezni az arcom elől. Na, azért mert bottom vagyok, nem kell mindent eltűrnöm.

- Az edzőnek vicces volt az arckifejezése - rántottam meg a vállam. Az említettre nézett, majd minta egy nagyon picit felfelé görbült volna a szája sarka, de mint mindenki tudja az egyetemen, Min Suga sosem mosolyog. Sosem.

- Lehet - ült le mellém, majd többet nem beszéltünk. Amikor a meccs a tetőfokára hágott, néhányszor bekiabált az általa "puhatestű gerincrudaknak" és "szaktévesztett sáskainváziónak", illetve hasonlónak titulált gólyáknak, akkor telepedett le mellénk a bátyám és a többi haverja, akiket addigra már ismertem.

Cukorkával - akit akkor hívok így, ha piszkálni akarom - aznap többet nem beszéltünk, de a következő hetekben kaptam pár fenyegető pillantást - mást nem mertek csinálni a bátyám miatt, szerencsére - ugyanis azt kezdték el pletykálni az egyetemen, hogy lefeküdtem Yoongival.