Pán Péter hercegnője

~1.fejezet~

2016.Május 10.

-Mikor érünk már haza-kérdezte a 6 éves kishugom Emily.

-Nemsokára kicsim-mondta apa de a tekintetét nem vette le az útrol.

-Mit kértek vacsira?-kérdezte anya vidáman.

-Pizzát-vágtuk rá Emilyvel.

Egyszercsak  nekünk hajtott egy részeg sofőr.A kocsink lesodródott az útról és nekicsakódott egy oszlopnak. Mielőtt még elvesztettem az eszméletlem azelőtt még hallottam a mentőket.

2016.Május 24.

Fertőtlenítő szag csapta meg az orrom,és gépek csipokását hallottam.
Amikor kinyitottam a szemem vissza is csuktam a hirtelen jött fény miatt.
Mikor már a szemem is megszokta már a fényt sikerült kinyitom.Felültem az ágyon.
Egyszercsak nyitódik az ajtó,és egy ápolónő lépett be rajta.

-Hát felébredtél?-mosolygott.

Hirtelen nem tudtam mi történt,hogy miért vagyok korházban.

- Ki maga?- kérdeztem.

-A nevem Grace,én vagyok az ápolónőd.Te pedig Elena vagy,igaz?

-igen.Mi történt?-láttam a szemében a sajnálatot amit nem tudtam hova tenni.

-Karambolotok volt és kómába kerültél.-válaszolta.Fel tünt hogy nem többesszámban beszélt,de ennek még nem szenteltem nagy figyelmet.

-Meddig voltam kómában?-tettem fel a következő kérdést.

-2 hétig

-Hol van a családom?-Tettem fel azt a kérdést,melynek válaszátol a legjobban féltem.

Nagy levegőt vett.Szemeiben mintha könnyek csillantak volna meg.

-Őszinte részvétem Elena.

Amikor ezt kimondta,bennem egy világ tört össze.És akkor tudatosult bennem.

Többen nem hallom majd a hugocskám nevetését,apa szörnyű vicceit és anya történeteit hogy miképp szeretett bele apába,vagy amikor cukin és nyálasan becézgették egymást.Nincs már semmim.Árva lettem.

-Már felhívtuk az árvaházat.-szakítottak félbe elmélkedésemet
az ápoló.

Egyik sokkból a másikba estem.Mi lessz velem most.

3 Nappal később:

-Ez a te szobád.Neked nincs szobatársad.Itt van a bőröndöd.-vágta hozzám az említett tárgyat amibe a ruháimat pakoltam miután kiengettek a kórházból.

Az lett volna a normális,ha még 2 hétig bent tartanak,de az erőm segítségével sikerült meggyógyítanom magam,amit az ápolók nem nagyon értettek,és gyanúsnak találták ezért egy kicsit megváltoztattam az emlékeiket.
Ezekre az erőkre még 10 éves koromban lettem figyelmes.Senkinek sem szóltam.Egyedül tanulmányoztam az erőmet és jöttem rá mikre is vagyok képes.És kiderült hogy rengeteg erőm van.

Pl.:

1.Gondolat olvasás.

2.tárgyakat mozgatok az elmémmel

3.Bármilyen állat formáját fel tudom venni ami ragadozó.

4.Ha gondolok egy tárgyra,például valami ruhadarabra,az megjelenik.(nagyábol csak ruhadaraboknál használom ezt az erőmet)

5.belelátok mások emlékeibe,de én is tudok nekik mutatni az én emlékeimről részleteket ha akarok.
Bár aki ügyes el tudja előlem zárni.

6.Tudom a tüzet és a vizet irányítani.

7.És van egy kedvencem,TUDOK REPÜLNI.

2016.Augusztus 10.

A családom halála óta az érzelmeim mintha elbujtak volna egy széfbe,és az bezáródott volna.Nem tudok mosolyogni,félni,nevetni,sirni.
Pedig próbálkoztam,
megpróbáltam mosolyogni de valahogy nem sikerült,háztető szélén is sétálgattam,de nem éreztem félelmet,mindig halgattam ahogy vicceket mesélnek egymásnak a gyerekek,de nem tudtam nevetni,és sirni sem,mivel az erőm miatt nem tudok fizikai fájdalmat okozni magamnak,az érzéseim miatt meg nem tudnék sirni,egyszerűen érzelmmentes  lettem.

Gondolataimat az ajtó nyitódása zavarta meg.

-Elena,gyere,uj pár jött,és te veled akarnak találkozni.-modta Mary az egyik nővér aki a legjobban utál engem.

Bólintottam és elindultam a már megszokott hely felé.
Sokszor voltam már ebben az irodában,de végül mindenki valaki mást vitt haza,mert nem tetszett nekik hogy nem tudok érzéseket táplálni senki és semmi iránt.

Amikor beléptem,megláttam azt a bizonyos párt.Nagyon nem volt szimpatikus,messziröl sugárzott rólluk a pozitív energia.

-Nos itt van az egyik gyermek aki megfelel az elvárásaiknak.
A szüleit autó balesetben vesztette el.
A neve Elena Grey,13 éves,
csendes kislány.-mondta az árvaház igazgatója.

Anyád a kislány.

Egy kicsit gondolkoztak,addig én unottan meredtem rájuk.

-Hát...-kezd bele a férfi de a nő közbevág

-Elvisszük.

A férje döbbenten nézett a nőre de ő egy "kussolj"nézéssel elhalgattatta,és a férfi nem is szólt egy szót sem.Ch...gyáva.

-Rendben,akkor itt vannak a papírok,Mr. és Mrs. Darling.

Miután elintézték a papírokat,elindultam a szobám felé,hogy összeszeggyem a cuccomat.

Miután végeztem elindultam az ujj"szüleim"kocsija felé.

Beszáltam,és elindultunk az uj otthonom felé.