Sziasztok! Harley vagyok, 20 éves és Békéscsabán élek, ami egy elég jó város. A munkáról szólva egy katonai bázison dolgozom, de ezzel nem szeretek nagyon kérkedni. TELJESEN egyedül élek mert apukámtól már elköltöztem, a fiúkkal meg nincs nagy szerencsém.. Nagy de ez van...
Szőke hajam van, ami kb. a vállamig ér, kék szemem, egy kék pólóm, egy farmernadrágom és egy fehér bakancsom. Ja és természetesen egy pisztolyom.Na szóval, mivel mostmár nagyjából ismerték engem, elárulom nektek mi is történt velem. Nem fogjátok elhinni! Éppen a legjobb barimmal kirándultunk egy erdőben, amikor valami hangot hallottunk...
-Hé, Rocky mi volt ez a hang?-kérdeztem a barátomtól
Rocky a legjobb barátom, a katonaságon ismerkedtünk össze, de sajnos õt lefokozták szabály szegés miatt ezért csak kisebb dolgokban segíthet, azóta imád fõzni.
Barna haja van ami a háta közepéig ér, piros szeme, egy piros polója, bakancs és egy fekete nadrágja amiben mindig hordott magánál egy bicskát meg egy pisztolyt.-Nézzük meg! - mondta nyugodtan.
Erre elindultunk a hang irányába... Lassan odaértünk és mit láttunk?
Hogy csak egy szarvas volt ott..
Ezután gondoltuk visszakanyarodunk, de amikor indultunk volna, valami elkezdett körülötünk fényleni, és ezután valahol máshol találtuk magunkat...-Hol a fenébe vagyunk?-kérdezte tõlem Rocky, mintha én tudnám....
-Hé ti! mégis hogy kerültök ide?! És kik vagytok??-kérdezte valaki a hátunk mögött
Mikor megfordultunk egy fekete hajú nővvel találtuk szembe magunkat, akinek róka fülei voltak, és egy fura botja...
-Én Harley vagyok, ő Pedig rocky. Nem tudjuk hogy kerültünk ide, fényt láttunk, aztán pedig itt találtuk magunkat. - mondtam el egy szuszra mert elég türelmetlenek tűnt
-Áhh, mindent értek. Jamon! Gyere be!
-Igen, Miiko?
Erre bejött egy barna bőrű, hatalmas férfi...
-Vidd őket a börtönbe, ismered az emberi eljárást! - mondta, mint kiderült, Miiko
-Máris! - mondta Jamon
Ezzel megfogott minket a karunknál és leráncigált minket egy lépcsősoron, majd bezárt minket egy cellába, és elment.
-Hát ez nagyszerű-mondta komoran Rocky
-Hát az. - mondtam kicsit lehangoltan.
Neki dőltünk a rácsoknak és pár óra néma csend után egy kattanás törte meg a csendet, ami a cella nyitodása volt. Mikor odanéztünk, egy fekete álarcos férfi kinyitotta a cellánkat, és mikor kiléptünk, amilyen gyorsan jött, úgy el is ment.
-Legalább kijutottunk-mondta Rocky
-Te legalább találtál a dologban valami pozitívat-mondtam hidegen
Ezután elindultunk a nagyoooon hosszú lépcsősoron...
-Istenem, mikor érünk már fel?! - kérdezte fáradtan Rocky
-Azthiszem, látom már a tetejét-mondtam boldogan
Ezzel beértünk egy ajtókkal téli helyiségbe...egymásra néztünk hogy mi a francot csináljunk...úgy döntöttünk hogy bemegyünk a balra lévőn.
Mikor beértünk csomó kaját találtunk, de nem akartunk elvenni, mert hát nem tudjuk hol vagyunk és mindketten paranoiások vagyunk..
Ezután kiindultunk volna, de valaki megragadta a csuklómat...-Nocsak, hova olyan sietőssen gyerekek? - kérdezte egy kék hajú hegyes fülü férfi
-Hát ő... - nem tudtam mit mondani, mert igazából nem tudtuk hogy hova is mennénk...
-Hirtelen egy csapat ember bejött, köztük a Miiko nevű ideges nőszemély
-Ezek megszöktek?! - kérdezte kiborulva
-Nagyon úgy néz ki-szólalt meg egy fekete hajú ember, vágyis hát nem száz százalék hogy ember...
-És lopni is akartam az élelmből?! - folytatta Miiko, csak még ingerültebben
-Nem akartunk! - mondta Rocky
-Tényleg nem akartak lopni, épp kifelé indultak-állt a védelmünkbw a kék hajú csávó
-Jól van... De akkor is mit kerestek itt?! - kiabált még mindig nekünk-és hogy szabadultak ki?!
-Hát rosszul lett bezárva... - ezt hazudtam, mert ők bezártak, a férfi meg kiszabadított minket..szóval inkább a pasiban bíznék jelenleg
-Értem. - mondta kivételesen nyugodtan.
-Jamon kísérd vissza őket a cellába. - folytatta ezzel...
-És ha maradnának segíteni? - szólalt meg egy fehér hajú férfi-elkéne pár segítőkész
-Én meg tök éhes vagyok-szólalt meg a szemfedős
-Ne rá ne erre gondolj mindig! - vette át a szót a kék hajú
-Na jó, akkor maradtok, ha mindenki ennyire akarja.. - mondta Miiko-de a gárda tesztet meg kell csinálni, és a tündértesztet is, mert a lila szem meg a fehér haj gyanús...
-Ugyanmár Miiko, biztos nem tündérek-nevette el magát a kék hajú
-Én biztosra akarok menni, Ezarel-mondta Miiko
-Rendben, akkor megyek és elpocsékolok pár hozzávalót a nagy semmire-mondta flegmán Ezarel
-Nektek pedig adunk egy szobát addig is, biztos fáradtak vagytok. Jamon! - hívta Miiko
-Igen. Jamon mutatni szoba nektek. Ti jönni velem.
Szóval el vezetett minket egy szobába, ami nem is volt olyan rossz. Ezután lefeküdtünk, és reménykedtünk, hogy a kövi nap jobb lesz.
Ha tedszik a történet valakinek, folytatni fogom!
Építő jellegű kommenteket örömmel fogadok! ✌️❤️
YOU ARE READING
Eldarya: A Bukás
FanfictionLance X olvasó Valkyon X olvasó -Úgy rohantam az erdőn keresztül, mint még soha, nehogy elkapjon az a zölden világító szempár tulajdonosa... De egyszer csak valami leterített a földre és amit utoljára halottam, az a barátnőm hangja volt... -Ne, Ha...