A számüzöttek háborúja (Bakugou X Reader)

1.

[Név] vagyok egy majdnem, hogy átlagos középkorban élő tizenhét éves lány.

A világban ahol én élek nem csupán egyszerű emberek léteznek, az emberek úgy 20%-a rendelkezik valamilyen képességel. Sajnos az ilyen embereket a városokból és a falvakbol is számüzik. Én a világ egyik legnagyobb országában élek Dzsungeliában, azért ez a neve mivel a fővárosa egy hatalmas nagy dzsungel kellős közepén foglal helyet. Én is ebben a városban élek, itt nőttem fel árván s itt ismertem meg a jelenlegi páromat Todoroki Shoto-t a herceget, aki három nap múlva tölti be a tizennyolcadik életévét és lesz az ország királya.

Személy szerint úgy gondolom, hogy Todoroki-bol nagyon jó király lesz. Hisz ő egy nagyon is nyugodt, kedves és megértő személyiséggel lett megáldva. Bár.. az utóbbi időben nem mondhatom a leg nyugodtabbnak.

Mivel Todoroki édesapja ismeretlen helyen tartózkodik, így nem volt ki beleszóljon a kapcsolatunkba az édesanyja meleg szívvel fogadott be már most mint újdonsült családtagját. Todoroki-t már lassan öt éve, hogy megismertem és lassan három éve alkottunk egypárt. Bár Todoroki a trónörökös valamiért mindig is ki volt közösitve. Mai napig emlékszem, hogyan ismertem meg épp a város egyik eldugott részén sírt én pedig oda mentem hozzá és átöleltem. Ő ezen nagyon meglepődöt hisz azt sem tudtam, hogy ki ő.

A kapcsolatunk pedig... Az elején nagyon jól müködöt, viszont mostanság sajnos egyre többet veszekszünk már volt olyan, hogy annyira felidegesítettem, hogy felpofozott.. többször is, de én ennek ellenére is nagyon szeretem, és imádom őt.

Todoroki úgy döntött, hogy tart egy elő szülinapi partit az újdonsült barátaival, én ezt nem tartottam a legjobb ötletnek de inkább nem szóltam.

A szülinap az egyik új haverjánál van megtartva Tomura-nál. Jó nagy késéssel, de végül eljutottam a szülinapra.

-[Név] hát itt vagy! - ölel át Todoroki majd közelebb hajol és sugtogva kezd el velem beszélni - Külön megkértelek rá, hogy ne késs! - kissé mérges..

-Bocsánat, de eltévedtem.. - valom be az igazságot.

-Ilyen még egyszer ne forduljon elő ha lehet. - nézz komoly tekintettel a [szem szín] szemeimbe, én válaszul csak bolintok mire ő édesen elmosolyodott.

Hát ez is jól kezdődik, ahogy látom már most be van piálva szuper.

-Tudod te mennyire szeretlek? - kérdi majd megcsókol.

-Én is szeretlek. - csókolok vissza mosolyogva - Boldog születésnapot.

-Köszönöm. - köszöni meg a szokásos nyugodt hangján.

A buli többi része egész jól alakult, a végére Todoroki még ki is jozanodott ugyanis nem engedtem, hogy többet igyon.

A buli vége fele egy Twice nevü srác felkért táncolni, amit én illedelmesen el is fogadtam. Közben beszélgettünk egy kicsit. Tökre rendes a srác mit nem mondjak ahhoz képest, hogy milyen társaságból való.. A tánc közepén arra lettem vagyis lettünk figyelmesek, hogy egy igen csak mérges és féltékeny Todoroki szétválaszt minket. Én csak kérdőn néztem rá.

-Ti meg mit csináltok? - kérdi idegesen Todoroki. Ennyire idegesnek még sosem láttam.

-Ahogy láthattad táncoltunk. - felelem nyugodtan.

-Ezt direkt csinálod igaz? - kérdi a dühtöl égő szemekkel, mire szinte mindenki ránk szegezi a figyelmét...

-Mit?

-Direkt akartál vele táncolni!

-Megint ittál ugye? - teszem fel az egyértelmű kérdést. Biztos akkor ivott mikor nem figyeltem.