-Új Érzések-

Part 10

Mivel nagyon meleg volt így gondoltam rá hogy elkéne menni megnézni mit nyújt a szálloda étel ital hűtött része.

-Gyerkek valaki nem jön el velem fagyit nézni? Vagy valami hideget?-közbe keltettem Pierret hátha jönne velem de csak nyöszögott. A telefonom is rezgett egyet. Charles volt az, írta hogy elmarad az interjúm mivel közbe jött valami és át rakták szombatra. Időmérő előttre. Király, addig is van időm felkészülni.

-Én talán megyek, de csak akkor ha legközelebb nem kellesz fel a rohadt jó álmomból.
-Jaj meg ne sajnáljalak. Na akkor menjünk már. Fagyira éhezem. Mi akkor a kajás részen leszünk ha keres valaki. -majd utunk során össze szedtünk még par embert akit Pierre ismert, így csapatostul vonultunk fagyiert.
------------------------------------------------------------
-Kopp kopp- hallottam egy ismerős hangot az ajtóm felől de istenemre mondom nem tudom ki lehet az.

-Kiaz?-picit remegő hangon de azért valahogy kicsúszott a számon a szó.

-A leendő szoba társad.-majd benyitott a brit fiú egy Hawaii mintás rövid nadrágban. Hol volt ez ilyen szerelésben? Mikor észbe kaptam már előttem áll és az állam feljebb tolja, valószínű le esett amikor megláttam. Haha. Kínos kínos, deee köztünk marad. Remélem.

-Alison? Itt vagy?

-Jajajajaja itt. Bocsi. Igen. Miért jöttél?

-Nem nem vagy itt. - röhögött fel egyet hangosan.-Tudod nem rémlik hogy ma itt alszok?

-Mi? Ja de igen ő aha. De bocsi.

-Mivan veled? Ennyire nem nézek ki jól hogy így össze zavarjalak. -hát pedig Lando, látod de.

-Nem-nem miat-ttad.

-Szarul hazudsz.

-Jó oké. Miattad.

-Na, én is tudtam de jó tőled hallani. Szóval mit csináljunk? Nem játszunk?

-Egoista hülye gyerek. Mit szeretnél?

-Haha nem is vagyok az.  Egyébként jó kérdés. Nem tudom, bármit. -majd levetette magát a nagy ágyamra teljesen otthon érezve magát.

-Na és ez nálad mit takar? Van nálam kártya, elverlek.

-Vegülis kárytázhatunk is.- fújta ki a levegőt hangosan egy pici mosoly keretében. Perverz kisfiú. Játszottunk pár kört majd Lando amikor már nyűgös volt a harmadik veszteség miatt is hátra dobta magát az ágyon kezével jelezve hogy menjek oda én is.

-Nem megyünk el sétálni? Van egy jó hely ahová mehetnénk.

-Ez randi?-néztem fel rá csillogó szemekkel.

-Legyen? Mert akkor megszebb helyre viszlek.

-Benne vagyok.-össze szedtem picit magam külsőleg és fejben is, mivel azért picit görcsbe rándult a hasam és remegett a kezem de már megszoktam hogy mindentől félek. Hagytam egy üzenetet Charlesnak csak hogy tudja hova tűntem, majd elindultunk lefelé. Lando tényleg szép helyre vitt. Felmentünk egy pici hegyre, aminek a tetején volt egy szobor. Gyönyörű volt onann fentről Budapest.

-Alison. Hülyének fogsz nézni?

-Én soha. Mond mit szeretnél.

-Tudod, az utóbbi időben megkedveltelek. De szeretném ha még randiznánk többet. Nem szeretnék semmit elsietni. És téged is féltelek. Amilyen lelki állapotban vagy nen szeretném ha bármi történne. Plusz annyira örülök hogy megismertelek, bár lehetett volna jobb story is mellé na de mindegy. Én tudtam ki vagy, Charlesal jóba vagyunk és hallottam már rólad. Annyira reméltem hogy egyszer megismerlek személyesen is és.. szóval ha..
-Semmi baj. Részemről teljesen oké. Úgysem szeretem ha valami túl gyors. Teljesen egyet értek veled. És hát az a helyzet, hogy én is téged. Nem hittem volna hogy ezt bevallom de igen én is kezdem érezni hogy ez más. Más mint az elején bár már akkor is volt a hasamba pici pillangó aki nem hagyott nyugodni, és ez egyre erősebb lett ahogy beszélgettünk. Hmm a megismerkedésünk lényegtelen, csak örülök hogy itt vagy. És tudod mi a furcsa? Hogy én nem hallottam rólad ezelőtt Charlestol. Lehet igen csak a neved nem mondta. -közben észre sem vettem hogy egyébként félbe szakítottam a monologját és miközben beszéltem végig engem nézett. Vigyorgott mint egy kisfiú.

-Szóval akkor lenne még kedved velem randizni? Olyan rég megakartam kérdezni, csak magamban is biztosnak kellett lennem hogy az érzéseim is azok legyenek.

-Persze. Nagyon szívesen.-Wow. Ez tényleg megtörténik? Nem hiszem el. Nem ezt tuti csak álmodom. Vagy lehet mégsem? Nem ezt biztos nem álmodom. Ezt a hatalmas kérdést bennem az döntötte el ahogy megfogta a kezem Lando és magához húzott majd szorosan megölelt és belepuszilt a fejembe. Imádom amikor ezt csinálja.

-Gyere menjünk. Vagy megszeretnéd nézni meg a naplementét?

-Ezt szerettem volna kérdezni. Lehet?

-Lehet. -a boci szemek mindent megoldanak. Majd leültünk egy padra amiről gyönyörű volt a kilátás. A fejem Lando vállára hajtottam ő pedig az egyik kezét a vállam mögött helyezte el a másikat pedig a combomon majd a fejét a fejemnek támasztotta. Olyan mesébe illő volt minden. Maradtam volna még, de olyan gyorsan elrepült ez a pici idő. Mikor már lement a nap és az ég gyönyörű szép rózsaszínes narancssárga volt, elindultunk lefelé a taxihoz amit Lando hívott. Vissza vitt minket a hotelbe. Vacsoránál megejelnt Max. Max Verstappen, igen őt is ismerem és hát igazából nem annyira csipem. Nem beszéltem még vele, alap unszimpatikus és nagyon nyomulósnak tűnik. Nagyon reméltem hogy nem szól hozzánk, de ehhez egy kisebb csoda kellett, mivel megállt az asztalunk előtt.

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Szeretném itt és most leszögezni hogy bárkiről bármilyen picit csúnyább megjegyzést láttok, az nem tükrözi a valóságot. Én imádom egytől egyig az összes pilótát, eszemben sincs őket elhordani mindennek. Azért is gondoltam hogy ezt le írom, mert számíthattok ilyenre majd az elkövetkezendő részekben. Na meg próbálok a valós futamidő pontokra alapozni hogy meglegyen ez az alap de ha valami nem egyik vele nézzétek el, igyekszem hogy minél élvezetesebb legyen és legyen valóság alapja. Nem sokára jön a kövi rész amit picit félve fogok kitenni, de ne öljetek meg majd miatta. 🙏🏼😂 Ennyit szerettem volna mondani, jó olvasást, szép hetet nektek továbbra is és vasárnap futam! 🇦🇹❤️