A jó ég se tudja merre és hol vagyok.
-Nyugi, most nyisd ki a szemed.- egy irodában találtam magam. Előttem állt Zack Brown, mellettem pedig Lando. A fal színe fehér és van egy óra szembe az ajtóval. Van egy hatalmas mágneses tábla is, amellett egy parafa tábla, az tele van posztitekkel, kisebb-nagyobb papírokkal széttűzdelve. A gyönyörű üveg asztalon rendezett irodai eszközök, egy kis kristály tányér, amiben mini narancssárga-fehér csomagolású édességek kaptak helyet, sok köteg papír, mind rendezve, összetűzve. De volt egy, ami külön helyet kapott. Az asztal közepén. Miután mindent körbe mértem és megszámoltam miből mennyi van a szobába, végre szóhoz is jutottam.
-Jó napot!-néztem a McLaren üzletemberére.-Mit keresünk mi itt?-vontam kérdőre Landot.-Gondoltuk kicsit meglepünk. Az email, amit kaptál, nem volt igazi. Vagyis az volt, de nem a valós információt tartalmazta.
-Örülünk, hogy ilyen munkatárssal bővül a menedzseri körünk. Érezd magad itthon. - majd Zack átnyújtotta a szerződésem, amiben az állt, hogy jövő évtől, az újonc Lando Norris mellett segédkezem mint menedzser. Hát őszintén sose hittem volna, hogy a tanulmányaim erre fogom fordítani. Az idei évben a nyári szünet után egyből tanuló pozícióba is kerülök. Felkészítenek mi is lesz az elkövetkezendő években.
-Természetesen még alá kell írnod a megjelölt helyeken és onnantól hivatalos.- több se kellett, megtörtént. Még párszor át olvastam, el sem hittem.
-Nem örülsz?- nézett rám a brit csoda kicsit csalódottan.
-Jézusom, de. Nagyon örülök. El se hiszem, szóhoz sem jutok. - tényleg örültem. Egyszerűen nem tudtam kifejezni mit érzek. Egy szoros öleléssel jeleztem neki, hogy tényleg boldog vagyok. - Nagyon szépen köszönöm. Nem fogják megbánni.
-Ebben én is biztos vagyok. Sok jót hallottunk rólad Landotól is. És boldog születésnapot! - kezet fogtam az új főnökömmel és ezzel mindhárman elhagytuk a szobát. Az iroda előtt, miután Zack és Lando elköszöntek egymástól, megöleltem a brit kisfiút. Nem tudom milyen hosszan tartott, de ez most nagyon jól esett. Tudom mi lesz a jövőmmel. És ez az ő érdeme is. Itt lehetek majd a számomra két legfontosabb ember mellett nap, mint nap.
-------------------------------------------------------------
-Elhiszed ezt Charles? Jó, mert én nem. Te tudtál erről? Várj, mi lesz még vasárnap? Nagyon jól titkoltok valamit, ami akkor lesz. Mindegy, majd meglátjuk. Eljössz velem enni?-Túl sok a kérdés.- röhögte el magát a bátyám. Észre sem vettem, hogy szóhoz se jutott, miközben feltettem ezt a sok kérdést, ráadásul majdnem fel is buktam a saját lábamba, ahogy kiléptem a motor homeból.- Megérdemled, ügyes leszel. És mind örülünk, hogy ebben a sportban fogsz segédkezni. Vasárnap majd meglátod mi lesz. Jó lesz, hidd el. És semmi születésnapi buli, semmi meglepetés sok emberrel. Tudom, hogy ettől félsz. Igazából ez még Arthuréknak is meglepetés lesz. Majd meglátod. Éés igen, menjünk enni és inni is, mert már nem bírom szusszal ezeket a kérdéseket. De akkor vegyük fel őket is majd útközben.
-Bocsánat 😂 És okés, benne vagyok.- megölelgettem kicsit, remélem Lorenzoék nem látják. Őket sosem szerettem ölelni. Egyébként anyát sem. Sose voltam ez a nagyon bújós. De ezt valószínű tudják, Charleshoz mindig is közelebb álltam. Miután kijutottunk a paddockból, nyakunkba vettük a várost, ugyanis volt még egy kis időnk a mai napból. Holnap pedig kemény médiás nap. A gyönyörű Alfa Romeo-val bementünk Budapest belsejébe, először a hotelünkbe, hogy átöltözzünk, rendbe szedjük magunkat, aztán felvettük még Arthurt és Lorenzot, majd együtt választottunk egy éttermet, ami gyönyörű helyen volt. Egy várkerti részen volt, kilátás a Duna folyóra és elvileg a kaja is finom. Ez a lényeg. Páran észre vették, hogy a volán mögött a híres újonc Alfa Romeo pilótája ül, így volt aki integetett, mutogatott vagy próbált minket lefotózni. Bár elég sokan megnéztek minket, a négy testvérrel senki nem bír, lehúzott ablaknál üvöltöttük az olasz zenéink.
-Gyerekek, mi lenne, ha ilyen hangerővel beraknánk valami híres magyar zenét?- vajon kinek az ötlete volt? Aha, igen, az enyém.
-Jó, én erre kíváncsi vagyok. Képzeld el, hogy piros lámpánál elkezdik melletted énekelni.- Arthur mindig benne van a hülyeségeimben.
-Nehogy baj legyen nektek ebből, de az a baj eléggé érdekel ez az ötlet. Végülis csak jól érezzük magunkat. Mi baj lenne ebből? -Lorenzoban sem csalódtam. Charlesra néztem, aki csak nevetett és miközben váltott, bólintott egyet, így ezt egy igennek vettem. Kikerestem a "Legnépszerűbb zenék Magyarországon" listát és bekapcsoltam. Az elsőt mi is ismertük, ami a Havana volt. Teli torokból énekeltük. Jöttek sorra a számok, útközben sok kedvencünk benne volt, köztük a Despacito is. Magyar számokkal is találkoztunk, amikből megszerettünk egy kettőt. Egy kis idő múltával, oda értünk az étteremhez. Az alapozás megvolt, így már a hangulatunk nagyon jó volt. És ami még jobb volt, négyen, egy gyönyörű helyen vacsoráztunk. A fiúk megtudták, hogy a McLarennél fogok dolgozni, így erre is koccintottunk. Amíg az ételeink vártuk, anyát is felhívtuk videóhívásban. Neki is elmondtam mi történt velem. Büszke ránk, nagyon jó lett volna, ha ő is itt van velünk. Anya után én Landoval is beszéltem, aki már sokadjára is elmondta milyen büszke rám, beszéltünk picit a holnapról, majd elköszöntem tőle egy szeretlekkel, mikor kinyomtam a telefont, rájöttem, hogy mit is mondtam. Mindegy, ő is mondta, így egyáltalán nem baj. Tényleg szeretem. Az este többi részét együtt töltöttük négyen. Nagyon jól éreztük magunkat...❤️
-------------------------------------------------------------
Íme, az újabb rész. Jó olvasgatást! 👆❤️
Charles tegnap futamot nyert, remélem néztétek. 🙈
YOU ARE READING
-Új Érzések-
RomanceEgy történet, ami néhány helyen tükrözi a valóságot. Úgy éreztem ki tudom és ki kell magamból írni, amiket át éltem. És miért ne lehetne ezt egy ilyen storyba? Nagyon remélem hogy tetszeni fog Lando és Alison története. Kellemes időtöltést! ❤️