Bocsáss meg! [Lassan frissül]

4.rész

-Azt hiszem meg kell köszönnöm Bellának és Lizának hogy furák voltak. -Nevetett fel Vendel. -Nézünk valami filmet? - váltott témát.
-Felőlem, de valami horrort. -Általában nem szeretem, de most kedvet kaptam hozzá, így kihasználhatom hogy itt van Vendel.
-Biztos? -Kérdezte aggodalommal hangjában.
-Persze. -Mosolyodtam el. -És ha megijedtek, akkor majd hozzád bújok. -Suttogtam fülébe, melytől kicsit elpirult.
Végül a démonok közöttet választottuk ki. Eleinte simán néztem, de a Felétől nem bírtam nézni. Már nem tudom melyik jelenet lehetett, de az igen, hogy irtózatosan megijedtem tőle. Arra emlékszem csak, hogy az egyik pillanatban még nézem, de a következő másodpercben már Vendelbe kapaszkodok. Ő csak átölelt, és lehalkította a filmet. Bár azt hittem, képtelen lennék rá, Vendel ölében mégis elaludtam. Körülbelül hajnali 2 lehetett, mikor felébredtem. Akkor már mindketten az ágyban feküdtünk, amitől én elvörösödtem. Megéreztem a derekamon egy erős kezét, ami magához húz. A tudat, hogy Vendel álmában magához ölel, még vörösebbé tett. Óvatosan megfordultam karjai között, hogy lássam az arcát.
Már egy ideje őt néztem, mikor elkezdett fészkelődni. Egyszerre csak Vendel barna szempárjával néztem szembe.
-Minden rendben? -Kérdezte a srác.
-Igen, de... -Hagytam a mondatomat, mert nem tudtam, hogy tegyem fel a kérdésem. -Ugye nem baj hogy én itt...
-Baj? Dehogy! -Vágott közbe mosolyogva, majd szorosabban magához ölelt. Pírrel az arcomon ötletem őt vissza, és így aludtam el.
Legközelebb már csak reggel keltem fel, de akkor Vendel már nem volt mellettem. Felültek az ágyán, és körbenéztem. A földön elszórva chipsdarabokat láttam, az íróasztalon a tálat, amiben szerintem már nem volt semmi.
-Jó reggelt! -Hallotam Anna hangját. -Vendel már kint eszik. Gyere te is. -Mosolygott még rám, majd kisétált. Lassan felálltam az ágyról, és kisétáltam.

Sziasztok! Meghoztam a következő részt... Ha tetszett jelezzétek valahogy <3