Ősi Szellemek városa (Démoni vétek 1.) 18+

5. fejezet: Minden olyan furcsa

Maia éppen a rendelést vette fel az éttermében, mikor megcsörrent a telefonja. Luke. Vajon miért keres engem? Kérdezte magától a nő. Visszament a pult mögé, majd felvette a telefont.
-Haló?
-Szia, Maia. Tudom, hogy dolgozol. De csak azért hívlak, mert szükségünk lenne egy másik vérfarkasra.
-Szia Luke. Pontosan miről lenne szó? -kérdezte bizonytalanul a nő.
-Pár vámpír mondén diszkókba ment emberi csatlósokat találni.
-És mi van az árnyvadászokkal? Ez az ő feladatuk. -értetlenkedett.
-Maia. Ma van Jane rúnaceremóniája. Az összes közeli árnyvadász az Intézetben tartózkodik. Jocelyn és én nem akarjuk ezt elrontani. Ezért szóltam neked!
-Figyelj, Luke. Én dolgozom ma este kilencig, és sokan vagyunk. Viszont szólhatok Bat-nek, hogy segítsen nektek. Rendben?
-Köszönöm! Fél óra múlva találkozzunk a Lyra könyvesboltnál a Nyugati sarkon.

—————

-Kicsim! Mennyire fáj még a kezed? -kérdezte aggódó hangon a lány anyja.
-Hát, egy kicsit éget még, de jól vagyok köszönöm.
-Nagyon ügyes voltál kölyök! -lépett oda melléjük egy magas, feketés hajú férfi. Hosszú, egyszerű sötétkék inget viselt, fekete vászonnadrággal. Szürke szemén megcsillant a boszorkányfény. Kieran megpaskolta a kislány vállát, majd megölelte Cristinát.
-Köszönöm Kier! Tudod, te vagy a második apukám!
A tündér fekete, és szürke szeme kitágult erre a kijelentésre, majd ellágyult a tekintete. Haja kéksége egyre élénkebbé vált. Az emberek sorban kezdtek megindulni a kislány felé, ezért Kieran elvegyült a tömegben. Mindenki gratulált Janenek, elmondták mennyire ügyes volt, és hogy most egy fokkal közelebb van ahhoz, hogy igazi árnyvadász váljon belőle. Jane úgy érezte, ő már most igazi árnyvadász.

Miután mindenki szétszéledt, Jane még csak most tudta észrevenni a díszítést, amit az édesanyja, és az édesanyja barátnője tervezett meg. A Menedék fala gyönyörű szép, csillogó, ámulatba ejtő szegfűkkel volt körülvéve.
-Wáó! Anya, ez gyönyörű! Köszönöm! -vigyorgott a lány, majd megölelte az anyját. -Hol van Emma? Elkell mennem hozzá, és őt is meg kell ölelnem. -jelentette ki.
-Juliannel, és Helennel vannak kint. Menj csak!

Mikor Jane kiért a menedék ajtaján, furcsa érzés kerítette hatalmába. Szédült, majd pulzálni kezdett előtte a levegő. Hirtelen a kőkerítés előtti tuják kezdtek szétválni, és rothadás szaga özönlött a levegőbe. Két kis test rajzolódott ki a homályból.
-Anya. Anya. Azt hiszem... -majd elesett. Mielőtt minden elsötétedett volna előtte, látta, ahogy a Voyance rúna égő vörös foltként ragyogott a kézfején. Hallotta a távolból, hogy valaki a nevét ordítja. Majd elsötétült előtte a kép.