Miuttán elolvasták megértették az egész tegnap esti dologott. Levi én és (Név) vissza mentünk a szobába ott hagyva a földön fekvő nyomorult libát. Elértük a helységet én leültem az ágyamra a hadnagy és szerelme leültek a másik ágyra és egymás felé fordultak aztán csókolózásba kezdenek, hogy ki adják magukból a feszültséget. Én a naplómnak számoltam be az eseményekről aztán abba hagyták Bableves egy búcsú csókot nyomot (Név) homlokára aztán jó éjszakát kívánt mindkettőnknek és távozott. (Név) pár perc múlva elaludt amit nem csodálom, mert agyilag ki merítő napot tudatunk magunk mögött meg ő még edzést is. Én csak bámultam a sötétségbe és próbáltam feldolgozni az eseményeket utána valahogy el nyomott az álom. Másnap Takarodó után a hadnagy megjelent a szobánkba és egy lánc volt a kezébe az én nyakláncom.
- Kölyök ez gondolom a tiéd. - nyújtotta át az láncot.
- Köszönöm Bableves - át vettem és a nyakamba akasztottam. A hadnagy fura a pillantást vettet mintha dezsavuja lett volna.
- Honnan van a nyakláncod Kölyök? - meglepődéssel a hangjában mintha nem tudná elfogadni, hogy újra látja a nyakláncott.
- Még régen kaptam egy kis fiútól aki (Név)nek is adott egy ékszert és ő volt a barátnőmnek a gyermekkori szerelme. Miért? - kérdeztem és szemtül szembe néztem vele, de nem válaszolt hanem meg csókolta a szerelmét és ki mentek sétálni. Aztán pár óra múlva vissza tért (Név) és lefeküdt aludni aztán pár perc múlva én is aludtam.
YOU ARE READING
Vadparipa🐎 💕(Levi X Reader)💕
FanfictionEz a történet Watter Luna nevű lányról és az ő barátnőmjérő az olvasóról szó, aki felderítőnek állnak. Szeretném leszögezni az elején, hogy nem láttam az animét,de egy barátnőm mesélt róla ezért valamennyire tisztában vagyok a cselekényekkel viszont...
