Innentől csak akkor csókolták meg egymás amikor azt hitték egyedül vannak pedig ha tudták volna, hogy én tudok az egészről lehet már nem lennék az élők sorában. Egyik nap éppen nézték a nap lementét és Levi érezte a tekintettem ezt még meg úszhatam volna, de sajna nem jött össze. Mikor elment a szerelme ő kereste a leselkedőt én megpróbáltam elbujni, de sajnos meglátott. Futottam ő utánam így kergetőztünk végig a táboron amikor azt hittem végre le rázta vissza mentem a szobába, de pár perc múlva ő is ott volt és onnan nem tudtam hova menekülni. Megragata a karom és ki ráncigált a szobából, hogy véletlenül se keltsük fel (Név)t aki békésen aludt.
- Kölyök mióta figyelsz minket? És mennyit tudsz? És mióta tudod?-hangoztak el a kérdések a szájából.
- Nem régotta és nem tudok sokat mai naptól fogva.-hazudtam
- Kölyök ne néz madárnak. Mond el az igazságot.
- Csak ha elendgetsz.
-Rendben, de ne fussel.
-Nincs értelme futnom.
Azzal elengedte a karomat amit idáig szorított, de retek erősen.
- Régóta figyelek titeket. Mindent tudok az első csókotok otta, aminek véletlenül lettem tanuja- valtottam be durcásan.
- Kölyök meg ígéred, hogy nem árulod el senkinek?
- Igen, de ne, hogy azt híd, hogy miattad tartom meg a titkot csak is annak köszönheted, hogy a (Név)vel barátok vagyunk.
- Kölyök te haragszol rám?
-...
- Nem- hazudtam, de nem néztem rá
- Mit vétettem Kölyök?
- Nem érdekes, csak hagy békén.
Azzal ott hagytam az értetlen Levit egyedül és vissza batyogtam a szobámba és lefeküdtem aludni.
KAMU SEDANG MEMBACA
Vadparipa🐎 💕(Levi X Reader)💕
Fiksi PenggemarEz a történet Watter Luna nevű lányról és az ő barátnőmjérő az olvasóról szó, aki felderítőnek állnak. Szeretném leszögezni az elején, hogy nem láttam az animét,de egy barátnőm mesélt róla ezért valamennyire tisztában vagyok a cselekényekkel viszont...
