Vadparipa🐎 💕(Levi X Reader)💕

Kellemes dallam❤🎧🎶🎵🐴🐎

A verekedés nyomai az elején nem igazán látszottak, de az otta napról napra jobban látszik, hogy verekszem aminek azért nem örülök, mert Bablevesnek is szemét szúr. Ezért mindig amikor jönn a szerelmé ért, hogy elvégre sétálni, hogy kettesbe lehesenek akkor megkérdezi, hogy honnan vannak a sebeim én természetesen nem válaszolok neki, mert az ég világon semmi köze sincs az életemhez igaz a feletesem, de az engem nem érdekel ő nekem csak Bableves a barátnőm szerelme. Meg mindekinek feltünt a verekedés nyoma, de senki sem kérdez semmit amiért hálás vagyok nem mintha nekik is bármi közük lenne az egészhez és ők legalább tisztában vannak vele nem mint a fekete hajú. Ezen kívül rá jöttem, hogy Linda megpróbálja ki nyomozni, hogy ki a hadnagy szerelme ami nem sikerül neki, mert mióta tudom azotta szabotálom a nyomozását így nem jutt  eredményre és még nem jött rá, hogy a munkája akadályozva van. Hajnalodott lépések zajára ébredtem valaki ólálkodik a ház körül nem Bableves neki meg ismerem a lépteit, nem Linda már az ővét is fel ismerem. Közelebb lépek a rés nyire nyitott ablakhoz és bele szimatolok a levegőbe a hajnal illatain kívül az ház körül ólálkodó illatát is érzem ismerős, ahogy a lépései hangja is csak nem tudom honnan, mert nem az osztagunkból való az tuti akkor talán megint egy ember rabló vagy ilyesmi mondjuk nem hiszem, hogy annak felismerném az illatát és a lépései zaját meg csendesebben közlekedne attól még, hogy hajnal van. Madár csicsergés hangját utánozza érzem ahogy meg nyugvás töltel és el mosolydok a kedves hang hallatán.
Ki surranok, hogy meg nézem ki az be csukom magam mögött az ajtót és izgatottan indulok meg a hang irányába ami egyre csak felerősődik a kedves dallam a fülembe a szívem hevesen kezdet verni és boldogság meg nyugodtan ott érzek mintha semmi baj nem történhetne amit már rég nem érztem. Meg torpanok lehet, hogy ő az nem az nem lehet hisz ő rég elment és azotta nem jött vissza és azotta nem láttam. Pedig minden jel arra utal, hogy ő az, az illat, a lépések zaja, a dallam és az, hogy ez a dallam milyen érzések kell tölt meg, hogy mosolyt csalt az arcomra. Lassan rá veszem magam, hogy tovább haladnak és érzem, hogy nem sokára elérem a hang forrását. Be fordulok a sarkon ő és tényleg ott állt előttem teljes valójában nem hiszek a szememnek ezért meg csípem a karom, hogy tudjam nem álmodok-e, de nem álmodok Ő az.
*Levi szemszöge*
Felkeltem a fejembe kétt gondolat kavarog az egyik meg mindig egy kérdés amire nem kapok választ a másik egy boldog ami az én (Név)m. Felöltöztem ki sétáltam a teraszra és néztem a felkelő napot mivel hajnalodott aztán egy csukjás alakot látok aki át mászik a falon ami körbe veszi a tábort megdörzsölöm a szemem, de addigra eltünk. Jól láttam, hogy valaki be szökött a táborba vagy csak déli bábott láttam majd ki derül legyintem és rá támaszkodtam a kerítésre. Pár perc múlva egy madár csicsergéshez hasonlító hangott hallottam ami aztán egy kellemes dallamá vált. Fel tápászkodtam és lassan elindultam a hang irányába.