Két Világ találkozása

8.Rész

Lehajoltam nagynehezen sikerült felemelnem. Nehezebb ez a srác mint gondoltam. Úgy kell átjutnunk a városon hogy senki ne lásson meg. Még jó hogy minden kis rejtett zugot ismerek a városban. Elindultam vele a szűk kis utcákon egy óra alatt oda értünk a házamhoz, ugyan olyan mint volt úgy látszik ez az egyetlen hely ahol nem kerestek, mondjuk kinek jutna eszébe egy föld alatti régi elhagyott vagyis azt hiszik hogy elhagyott katakombátba keresni. Felhúztam az ajtót, lementünk a lépcsőn a nappaliba a kanapéra fektettem, ez nagyon fog neki fájni mikor felkel de most nem törődhetek ezzel. Ott hagytam a kanapémon még lejjebb mentem anyám feljegyzései után kutattam a régi dolgozó szobájában. Mindent úgy hagytam ahogy volt, tudom hogy már nem fog vissza jönni sem ő sem apa de egyszerűen képtelen voltam bármit is kezdeni ezzel a szobával. Levettem a polcról néhány régi kéziratot és vissza felmentem, leültem a fotelba az asztalhoz és elkezdtem átnézni a sötét mágiáról szóló feljegyzéseket. Fél óra keresgélés után meg is találtam a Lila Démonszem csak egy klán sajátossága volt. De a klán kihalt sok sok évvel ezelőtt. Várjunk csak egy kicsit egy másik füzet után nyúltam. Ez nem lehet ez lehetetlen hogy ez a srác lenne az. Anyám ekkorát nem hibázna szóval akkor még is igaz. Hisz a neve is stimmel, a Bang klán utolsó túlélője. Akkor azért a földön élt, a szülei így próbálták megmenteni hogy túl éljen mindent és nyugodt élete lehessen, micsoda mázlista.
Felemeltem a fejem és láttam hogy Chris ébredezik.
-Végre felébredtél. - Kos vigyorra húztam a szám-
-M..m..mi ez a hely? -A mellkasát fogva próbált felülni miközben körbe nézett-
-Ez az otthonom. -Kis mosolyra húztam a szám és figyeltem ahogy próbálja feldolgozni azt ami történt-
-Miért akartál megölni ha egyszer te hoztál ide?
-Ha meg akartalak volna ölni már halott lennél. Azért hoztalak ide hogy kiderítsem hogy mi vagy te. És sikerült anyám feljegyzéseiből megtudtam hogy a Bang klán utolsó túlélője vagy, mikor megláttam a szemeid hogy Lila színre váltott tudtam hogy nem vagy átlagos úgy hívják hogy Lila démonszem ami a klánod sajátossága.
-Hogy Lila micsoda? Ennek nincs semmi értelme. -A fejéhez kapott és hátra dőlt a kanapén - Ez azt jelenti hogy olyan vagyok mint te?
-Majdnem olyan. Neked is vannak képességeid meg kell tanulnod használni őket. Hogy segíts legyőzni az ellenállókat. És újra fent tartsuk az egyensúlyt.
-De de ezt nem értem. -Elkezdte rázni a fejét és mint aki sokkot kapott tagadni kezdett- Vigyél haza nekem ehhez semmi közöm csak egy átlagos srác vagyok aki megtalálta a rohadt kulcsodat.
-Még mindig nem érted? Közénk tartozol csak te és maradtunk a két nagy klán túlélői. Az családom az őrzők családja volt, a tiéd pedig a Démoni mágia mestere össze kell fognunk hogy újra minden olyan legyen amilyen volt. Magányosan tengettem a napjaim egészen addig amíg az ellenállók színre nem léptek.