WRONG NUMBER

11

" Elnézést, de szerintem rossz szobába jöttél. Te nem az én nővérkém vagy. " mondta Jungkook nyugodtan.

" Oh! Szia, Lisa vagyok! Szabadidőm van most szóval, gondoltam idejövök mert láttam hogy sírtál és felakarlak vidítani! " Leült a fiú mellé az ágyra. Jungkook teljesen levolt sokkolva, hiszen sohasem beszélt még ilyen sokáig egy ismeretlen lánnyal, na meg ennyire a közelében sem igazán volt semelyik vele egyidős nőnemű embertársa sem.

" O-Oh. Oké. " mondta Jungkook, miközben azon gondolkodott hogyan száműzze ki a szobából a lányt.

" Szóval, miért sírtál? " Kérdezte Lisa, miközben megfogta a mellette ülő kezét, mintha már ezer éve ismerné.

" Nem a te dolgod. " mondta Jungkook kissé idegesen és kirántotta a kezét az érintésből. Újra ránézett a telefonjára és sóhajtott, amikor látta, hogy Taehyung megint elkezdett üzeneteket küldeni, mert láttamozta őt. A lány kíváncsian kikapta a kezéből a telefont, majd megnézte azt.

" Mi a—"

" Add vissza! "

" Tudtad, hogyha teljesre veszed a fényerőt a telefonodon rossz lesz a szemed és a fejed is folyton fájni fog? "

Jungkook idegesen próbálta visszavenni a telefonját, de Lisa nagyon magas és lány létére erős volt, így inkább feladta és sóhajtva figyelte tovább. " Add vissza, kérlek"

" Mi a jó ebben a kütyüben annyira egyébként? " kérdezte játékosan és megforgatta a kezében.

" Valaki olyannal beszélek rajta aki nagyon fontos nekem. Felakarsz vidítani, ugye? Akkor add vissza a telefonom. "

" Psshh, nesze! " dobta a fiú ölébe.

'Ezért utálom a lányokat' gondolta magában Jungkook.

" Ő a kiszemelted? Milyen lány? Gyönyörű? Had lássam! " Mondta, miközben újra lepattant a fiú mellé és annak vállán megtámaszkodva vetett pillantást a megnyitott üzenetekre.

" Van olyan lány akinek Taehyung a neve? " kérdezte, miközben felhúzta egyik szemöldökét.

" Fogd be. Mostmár nyugodtan elmehetsz, végeztem a sírással, látod? "

" Olyan ismerős ez a név... " hagyta figyelmen kívül a barnahajút.

" A KISZEMELTED EGY FIÚ?! "

" ÚRISTEN, MELEG VAGY? "

" EZ A LEGCUKIBB DOLOG AMIT VALAHA ÉLETEMBEN LÁTTAM! " nyomta össze a fiú arcát úgy, hogy aranyosan csücsörítsen. " De igazad van, mennem kell. Látjuk mi még egymást, Jungkook! "

Jungkook felnevetve rázta a fejét, majd újra kezébe vette a telefonját. " Remélem nem. "

——————————————————————

Sziasztok, kihagyással, de itt vagyok:)