" Hogyan? Lehetetlen, hogy ugyanaz a vércsoportunk! " Sóhajtott a fiatalabbik. " Ritka az én típusom. "
" Gondoskodtam erről miután jobban kikérdezgettem a doktorurat. Persze, csak akkor enyhült meg amikor végre engedélyt kapott, hogy randizzon az anyámmal. " forgatta a szemét. " AB negatív vagy ugye? Szerencséd, mert én is. " mosolyodott el.
Jungkook azonnal Taehyung nyakába ugrott óvatosan, majd kicsit szorítva érintésén megölelte őt. Sohasem volt még ilyen hálás valakinek, sohasem szeretett még ennyire senkit. Lepörgött a szeme előtt minden pillanat amit az idősebbel töltött. Valóban nagyon elcsavarta a fejét, ezt pedig ebben a minutumban tudatni is akarta vele. Kibújt a nyakából és tenyereit Taehyung napbarnított bőrére helyezte, majd csókolnivaló ajkaira hajolt.
Az idősebbiket Jungkook a cseresznye édességére tudta volna hasonlítani, nos, Jungkook szerette a cseresznyét.
" Megőrülök érted, tudsz róla? " Jungkook elpirult.
" Ugyanezt érzem. "
——————————————————————
Bocsánat, hogy ennyit kellett várni erre a kis semmire:(( de ma még publikálva lesz a befejezés.
YOU ARE READING
WRONG NUMBER
Fanfiction| fordítás | intojeonjk. Két szeretethiányos fiatal felnőtt beszélgetni kezd telefonon keresztül, nem tudva, hogy ugyanabban a kórházban lábadoznak már nem is olyan régóta. (befejezve) ★ GAYHYUNGKIM
