22

320 31 1
                                    

" Kookie! " Megállt körülötte a világ, amikor tekintete szerelmével találkozott. Taehyung a földön feküdt egy nagy sebbel a homlokán, pontosabban a szemöldöke fölött és próbálta ülőhelyzetbe tornázni magát. Nagyon beütötte a fejét ami miatt kissé homályosan is látott, szédült viszont Jungkook arcát még teljesen kitudta venni.

Gyorsan zajlottak a történtek, a beteg fiú már Taehyungot ölelte szorosan és a könnyeit potyogtatta. Tudta, hogy nem kellett volna elengednie a fiút, úgy, hogy még nehezen tud járni.  

" Tae? Jól vagy? " A fiú csak letörölte a másik könnyeit egy fél mosollyal a szája szélén. Próbált felállni azonban nem sikerült, túlságosan is kimerültek a még mindig érzékeny lábai, ahogy a lépcsőkön járkált a botjával. 

"Te vagy az aki nincs jól, babám. Szükséged lesz a műtétre. "

" De te is tudod, hogy nincs senkim. "

" Én— "

Taehyungot félbeszakították a kórház dolgozói, ahogyan egy hordágyra rakva vitték be Jungkook szobájába (mivel az volt a legközelebb) és az üres fekvőhelyre tették.  A fiatalabb követte őket, megvárta míg lekezelik Taehyung csúnya sebét és elhagyják a szobát.

Átsétált a fiúhoz majd leült mellé az ágyra.

" Ez az én hibám. " Nem tudta magát visszafogni, szipogott. Valamiért nagyon rossz érzéssel töltötte el, hogy első találkozásuk ilyen volt, nem pedig egy tea mellett meséltek egymás életéről, kedvenc színéről, bármiről. Még akkor is képes volt erről képzelegni, ha tisztában volt vele; ez az ő helyzetükben most lehetetlen, főleg, hogy neki nincs már sok hátra.

" Hé, szerelmem " Taehyung két tenyere közé fogta a kisebb arcát. " Nem haltam meg. Ez csak egy kicsike sérülés. Nem a te hibád, hanem az enyém. Én tehetek róla amiért annyira megbabonáztál, hogy képes voltam futni is érted. " Mosolygott mondandója után amikor hallotta, ahogyan a másik édesen felkuncog. Azonban ott volt a rút igazság is.

" Én viszont megfogok halni. "

" Nem fogsz, ha rajtam múlik. "

" De nincs— "

" Én leszek a donorod és ezt te szépen elfogadod, hogy miután mindketten felépülünk elvigyelek randizni. "

——————————————————————

Bocsánat a hibákért :<

WRONG NUMBERWhere stories live. Discover now