Trauma. (Myg.) Befejezett

1. Fejezet

Amikor beléptem a házba még az ütő is megállt bennem. MinHee dühös tekintetével találtam szembe magam.

- Mégis hol a fenében voltál?!  förmedt rám. Miután kaptam egy lecseszést és egy két pofont felmentem a szobámba. Az ittas nevelőm utánam jött, majd megkaptam az aznapi adagom. Ami abból áll, hogy feljön megver, majd lemegy, mintha semmi sem történt volna. 

- Hol voltál?! Tán megint megbaszattad magad? Ezt honnan veszi?!!

-Láttam ám, hogy sántítsz. Talán túl durva volt veled? Nem is baj megérdemelted, hogy így bánt veled. A hajamnál fogva letaszított a földre, majd többször is gyomorszájon rúgott. 

Kiment a szobából én pedig a fürdőbe indultam, hogy lefertőtlenítsem a sebeimet, de ezt ő nem így gondolta.

Meglökött én pedig elveszítettem az egyen súlyom és legurultam a lépcsőn.  Kicsit elvesztettem az eszméletemet, mert nem keltem fel egyből. Vagy egy órát ott feküdhettem, ha nem többet. Felakartam állni, de nem tudtam. A bokám megrándult vagy kificamodott, de ez őket kicsit sem érdekelte.

Másnap az iskolába bicegve mentem. Senki nem kérdezte, hogy mi bajom, de örültem is neki.  Egyedül a tesi tanár kérdezte meg mi van a lábammal, de ő is csak azért, mert nem tudtam futni. Csak annyit mondtam, hogy megcsúsztam a csempén. Aggodon nézett rám és elküldött az orvosiba, de nem oda mentem hanem kisétáltam az udvarra és elindultam haza. Most nem érdekelt, hogy beírnak hiányzónak és kikapok otthon ez miatt. Nem érdekelt semmi, csak sétáltam amennyire tudtam. 

Hirtelen egy fekete zsákot húztak a fejemre.  Bepánikoltam. Minden fele csapkodtam úgyis, hogy mindenem fájt. Egy idő után abbahagytam, mert nem volt értelme csak jobban ártok magamnak. Egy erős kéz felkapott majd bedobott egy furgonba. Kezeimet megkötözték, de amikor meghúzták, hogy véletlenül se tudjam kiszabadítani fájdalmasan felszisszentem, de nem törődtek velem, de ezt már megszokhattam volna.

Megállt a kocsi és ki tesékeltek a kocsiból, de legnagyobb szerencsémre lefejeltem az autót.

- Áu simogattam volna meg a fájó pontott, ha nem lennének megkötözve a kezeim. Nevetést halottam gondolom a szerencsétlenségemen nevetnek. 

Bevezettek egy épületbe és leültettek egy székre. Levették rólam a zsákot amibe már alig kaptam levegőt. Egy pincében találtam magam. Két férfi volt csak ott akik ide hoztak. Lejött egy harmadik is.

- Na meg van ?

- Igen? mondta bizonytalanul  az alacsony szőke.

- Szóval Mina. fordult felém a magas. Na várjunk csak! Mina!!? Mina? Nane! Összekevertek azzal a kurvával?!! Kik ilyen barmok?!

- Ha mindent jól csinálsz nem bántunk értve vagyok? 

- Én....

- Te? emelte fel egyik szemöldökét a magas.

- Nem Mina vagyok. Mondtam halkan

- Akkor ki?! emelte fel a hangját

- Lisa. Mondtam maga biztosan ami láthatólag nem tetszett neki. 

- Hogy az a kurva életebe! Jimin!!  szóval így hívják. - Ez nem ő. mutatott rám. 

- De hát hátulról pont úgy néz ki. Tökre hasonlítanak. 

- Kösz suttogtam megsérdődötten amit pechemre meghalottak.

- Hogy mondod? fordultak felém egyszerre.

- Hát először is alacsonyabb nálam és hosszabb haja is van. Kicsit se hasonlítunk egymásra. Címeztem az utolsó mondatott Jiminnek.

- Tehát ismered következtette le a magas.