Miért pont ő?

Első rész

Anna Leclerc

Nem volt egyszerű a gyerekkorom, 7 éves voltam amikor anyámék otthonba nyomtak. Ahonnét azt hittem sosem szabadulok, egyszerűen borzalmas volt. Az épületet 1950 körül építhették, és hogy azóta nem volt felújítva az is biztos. A plafon legtöbb helyen be volt ázva, ahol pedig nem a barna foltok "díszítették" az épületet, ott a vakolat potyogott. Gondolhatjátok a fürdőnek nevezett zuhanyrózsával ellátott helyiség milyen állapotban  lehetett. Volt néhol egy tiszta folt a zuhanyzóban, de egyébként mindent vízkő lepett. És valami barna cucc amit nem akarok megtudni, hogy mi volt. A hálók hasonlóan néztek ki mint a folyosó. Barna beázási foltok mindenütt, ahol a vakolat esett le. Oda néhányan képeket ragasztottak, de voltak olyanok is akik egy pólót helyeztek fel a lyuk elé. Nekem személy szerint semmi személyes dolgom nem volt, amit kintről hoztam volna be. Egyedül egy nyaklánc volt az ami mindig rajtam volt, nagymamámtól kaptam kiskoromban, sosem vettem le. Az egyedüli személy aki hiányzik a múltamból, igaz nem emlékszek nagyon rá. Halvány emlékeim vannak róla, mégis úgy érzem ő volt az egyedüli aki törődött velem.

2011. október 20.-án minden megváltozott. 3 év kínszenvedés után, mintha a megváltó jött volna értem. Örökbe fogadtak, akkor még csak 1 hónap próbaidő volt a szerződésbe, de az az idő volt életem legszebb 4 hete. Örültem, hogy végre kiszabadultam a négy fal közül, és végre láthatok valami újat. Nem igazán engedtek ki minket a nevelőink, így a bent töltött évek alatt sokmindent nem láttunk. Mindig csak azt az udvart, melynek közepén egy terebélyes öreg tölgy állt. Körülötte a nap hőségétől kiégett fű, egy az épülettel kb. egyidős hinta, amit igaziból senki nem mert használni. Féltünk, hogy leszakad valaki alatt. Nyaranként a fa árnyékában próbáltunk hűsölni, mivel más hely nem volt ahová el tudtunk volna menekülni a nap perzselő hőmérsékletétől. Felemelő érzés volt otthagyni a helyet. Sajnáltam azokat akik ott maradtak, de különösebben nem zavartattam magamat. Legjobb érzés volt valakitől egy esélyt kapni, és bebizonyítani, hogy nem is vagyunk olyan csintalan tinik mint ahogy azt mondani szokták.

Sziasztook, ez lenne az első rész. Remélem tetszett, hideget meleget elfogadok<33