Anna Leclerc
2019. március 14., csütörtök
Charles első futama a Ferrari istállóval. Minden futam előtt végigfut az agyamon minden rossz ami történhet. Nagyon szeretem, és vesztettünk el már embert futam során, nem kell, hogy Charlest is örökre elmenjen. De nyilván megállíthatatlan, főleg így, hogy tényleg a legnagyobbakkal versenyzik. A Ferrari mindig is ott volt, és ott is lesz még egy jó darabig az élen. A piros szín dominál ebben a sportágban.
- Izgulsz? - kérdeztem Charlest, aki láthatóan izgult. Tudja, hogy mit kockáztat, de az adrenalin erősebb minden futamon.
- Nem. - mondta de ez láthatóan hazugság volt. Tördelte az ujjait és folyamatosan járt a lába.
- Charles, ugye tudod, hogy ez még csak egy konferencia?
- Csak egy konferencia? Az első a Ferrari színeiben, bármi rosszat mondok nekem annyi. - válaszolta, közben hajába túrt ami szokásosabbnál is kócosabban állt.
- Najó, ezt vedd fel. - nyújtottam neki a piros baseball sapit, hogy takarva legyen a madárfészek a feje tetején. - 10perc múlva te jössz. Szedd össze egy kicsit a gondolataid, most meg az arcod és nyomás.
Felálltam és kimentem a pihenőből. Nagyon meleg van itt Melbourne-ben. Egy lenge fehér egybe ruha volt rajtam, ami lehet egy kicsit kivágott volt, de nem zavartattam magam. Rövid, barna hajamat kiengedtem, ami egy rossz ötlet volt ebben a melegben. Tudtam azért néznek végig az emberek, mert jól nézek ki.
Az garázsból kiérve a főépületbe vezetett az utam, hogy megkeressem Arthurt. Elvileg már ő is ideért, de gyanítom a paparazzik fogságába esett.
Szerencsére senkivel nem találkoztam az utamon. Mikor beértem az épületbe, ismerős arcokkal találkoztam, viszont volt néhány szempár akiket nem ismertem.
A pilóták egy kupacban álltak, és úgy néztek ki mint a szivárvány a különböző csapatszínekben.
Egy ismerős arcot pillantottam meg aki felém közeledett. Nagy ölelésre tárta karjait, amit hülye lettem volna nem viszonozni.
- Anna, rég láttalak. Mi újság a Ferrarinal? - kérdezte, gondolva, hogy bármi újat tudok mondani neki.
- Semmi újat nem tudok mondani Daniel. Jobb kérdés kik az újoncok? - kérdeztem és a pilótákra pillantottam.
- Ammm, Lando Norris a McLaren új pilótája, aztán Alex Albon világoskékben és George Russell a Williams újonca. - mutogatott a fiúk felé
- Gyere bemutatlak nekik. - majd megfogta a karom és elkezdett feléjük húzni.
Beszélgettünk ilyen átlag dolgokról, mint pl. milyen a nagyokkal versenyezni, hogy fogadták őket a csapattársuk. Ők is kérdeztek, hogy milyen a Ferrarinal, igaz semmit nem tudtam mondani, hisz életemben először voltam az istálló garázsában. Mindig csak Charles ment Olaszországba.
- És mi van közted és Daniel között? - kérdezte egy srác a McLaren színeiben. Ha jól emlékszem ő Lando.
- Semmi, barátok vagyunk. - nem akartam sokkal többet mondani, hogy igaziból mintha egy 4. bátyám lenne. Amikor a 16 éves Anna bekerült a boxutcába egyből megakadt a szeme a magas göndör hajú ausztrál pilótán. Sosem volt köztünk semmi, hisz jóval idősebb, de nem is bánom.
Beszélgettem még egy kicsit az újoncokkal, majd elköszöntem és elindultam megkeresni Arthurt.
أنت تقرأ
Miért pont ő?
أدب الهواةA 19 éves Anna Leclerc története. " - Ez így nagyon nem fog működni. - mondtam és éreztem, ahogy könnyek gyűlnek a szememhez. El kellene engednem azt akit a legjobban szeretek. Nem tudom, hogy dühöt vagy félelmet éreztem. - Meg kell próbálnunk. Mi...
