1. A Malfoy élet (Befejezett)

Város nézes

"Indulhatunk?" kérdezte az apám mire mind a hárman bólintottunk. Az állomás előtti kis utcába értünk. Ott parkolt apám kocsija, ahova sorban beszálltunk. Elől apám mellette Narcissa a fiú anyukája.
Én hátul mellettem Dracoval.
Amikor elindultunk kínos csend telepedett a kocsiba.
"Apa,hova akarunk menni?" Próbáltam témát hozni az üres kis furgonba.
"Először ha mindenkinek jó egy étterembe." A barátom anyukája aranyosan bólintott, amíg mi az ablakon elemeztük az ismeretlen helyet. A kocsi megállt és egy utca előtt parkolt.
Apukám kedvesen megszólalt.
"Szálljatok ki itt pedig be kell menni az utcán és ott lesz sok étterem."
Én teljesen elbambultam és nem is hallottam semmit amikor már mindenki kint állt én még ültem. Merengtem magamban majd arra lettem figyelmes ,hogy a szőke fiú kinyitja nekem az ajtót.
Lassan kiszálltam és a szülőkre néztem akik előre indultak beszélgetve. Mi ketten hátul mentünk utánuk.
"Köszi" Nevettem kínosan mire a fiú bólintott.
"Természetes" Majd akkor vettem észre ,hogy tördeli az ujját és haját próbálja a lehető legjobban beállitani.
"Draco? Mért vagy ilyen feszült..?" Kérdeztem és próbáltam hozzá a legközelebb sétálni.
"Öhömm...nem vagyok...csak még soha nem találkoztam a barátom szüleivel... és ...nem akarom,hogy apukádnak ne legyek szimpatikus vagy ilyesmi... aztán nem engedi, hogy barátkozznunk... és így tovább...." Hirtelen kihúzta magát és próbált nem stresszelni de én láttam rajta,hogy csak próbálja elrejteni. "Bár nem is értem mért aggódom ezen... Egyértelmű ,hogy kedvelni fog...." Látszott rajta ,hogy teljesen bizonytalan.
"Hé..." Fogtam meg gyengén a kezét,hogy egy kicsit nyugodtabb legyen.
"Ha ezt csinálod nem leszel szimpatikus.... inkább add önmagad" Gyengén rászorított a kezemre. Sóhajtott egyet és tovább sétált velem az utca közepén.

Draco szemszöge:

Az utca közepén sétálunk és nem merem elengedni a kezét... Félek...Sokszor nem mondom de nem akarom elveszteni őt....Remélem az apja szimpatikusnak talál és nem baltázom el ezt is...

Ez nagyon furcsa lesz tőlem de...mi van akkor ha én leszek a barátja... és az apja nem kedvel... utálom ezt a szitut...de semmi para...csak...add önmagad....

A szüleink irányt váltva egy étterem felé fordultak. Anyukám szólalt meg ránk nézve.

"Fiatalok nektek jó lesz ez a hely?"
Egymásra néztünk.. talán egy picit eltértem a kérdéstől. De elmélyedtem a szémébe és csak az jutott eszembe , hogy mi lesz ha elszúrom.. Lassan a szüleinkre néztünk és bólintottunk. Szépen helyet foglaltunk egy négy székes asztalnál. Kihúztam neki a széket és próbáltam lehető legjobb formám mutatni. A pincér hamar kijött hozzánk étlapokat osztott és felírta a rendelt italokat. Majd kezdődött amitől féltem. A beszélgetés.
Az apja rám nézett és egyből a legrosszabb kérdésre tért.
"Na és fiam, mit tervezel dolgozni?" Anyám kezdett volna bele ,hogy még én magam se tudom. De előtte rávágtam.
"A mágia ügyi minisztériumnál"
A lány apjára nézett és próbálta neki magyarázni ,hogy ne ilyet kérdezzen. Anyám döbbenten figyelt. A férfi újra rám nézett.
"Az igazán jó hely, még mindig jobb mint a tenyésztők"
Egy pillantra megállt a szívem, anyám rémülten nézett rám. Tudta ,hogy imádom a sárkányokat és foglalkozni velük. Ez szintén rosszul fog hangzani de fájt ez a mondat. Soha nem hagyom ,hogy mások befolyásoljanak.
"Igazából a tenyésztőnek lenni is jó lehet" Próbáltam menteni a helyzetet.
"Nem igazán a minisztérium rendezett szabályos, a tenyésztők csak állatokat simogatnak...nem túl idő igényes munka.." Mondta a férfi amire eléggé ideges lettem.

"A tenyésztők feladata nem csak állat simogatás, egy rémült állat beidomítása hónapokba telhet. És egy kapcsolat kialakítása sem olyan egyszerű ügy. Az embernél könnyebb mit az állat és ember kapcsolat. Mi könnyen megértjük egymást viszont az állatokkal nem tudunk kommunikálni. A tenyésztő és sárkány közt egy olyan kapcsolatra van szükség amiből rájönnek egy közös nyelvre. Olyan mint az emberek közti egyensúly."
Az anyám büszke arcával találtam szemben magam. Magamhoz tértem és rájöttem ,hogy mit mondtam.
"Természetesen a minisztérium is egy jó munka lehet!" Próbáltam menteni a helyzetet. A mellettem ülő lány is csodálkozva nézett rám. Majd az apjára néztem.
"Okos fiú vagy! A manóba.......Draco!"
Fejtette meg a nevem pár másodperc alatt. Az ital megérkezett a rendelést felvették.
Narcissa: "Olyan büszke vagyok rá már öt éves korában is a sárkányokról álmodozott"

"Anya..." Súgtam kissé dühösen és hallhatóan.

Narcissa: "Draco ez nem kínos, és biztos nem kínosabb a régi képeidnél."

"Anya!" Szóltam rá mire a mellettem ülő lány kuncogását hallottam meg. Olyan bájos...
Akaratlanul is elmosolyodtam..
A szülők is felnevettek ,de ez normális mert mindig kínossá teszik a helyzetet. A rendeléseket időközben élénk rakták. Csendben megettük és a szülők desszertjére vártunk. Megint elkezdődött a beszélgetés  de most nem rólam.
Narcissa: "Eric és a lányod hány éves?" Mostmár tudom a barátom apja nevét.
Eric: "15 éves lett Május 30-án"
Narcissa: "Ő Június 5-én bár sokkal komolyabb fiú mint a társai."
Eric: "Y/n egy céltudatos lány és nem fél megmondani a véleményét. Egyszer kétszer túl sok is." Nevettek fel a szülők. Mi egymásra néztünk.
Y/n: "Apa elmehetünk fagyizni, és sétálni? Ti addig nyugodtan beszélgettek!" Eric bólintott. A szüleink fejenként hét gallenont nyomtak a kezünkbe.
(10.290ft/fő) Megköszöntük majd sétálni kezdtünk a többi étterem  közt.
________________

Y/n szemszöge:

Majdnem harminc perce értünk haza. A szobámban ültem és a naplómat írtam. Egy hangos koppanást hallottam az ablakomon majd egy kis fehér baglyot láttam meg. Szájában egy levelet tartogatott. Amint kivettem szájából a szobámba repült egyet szusszani a hosszúnak tűnő út után. Mosolyogva néztem a madárra majd kinyitottam a levelet és olvasni kezdtem.

Hali, Y/n.
Amint hazaértünk elkezdtem neked írni ezt a levelet. Remélem tetszenek a kis ajándékok amiket vettem neked. Apukád azt hiszem kedvel majd erről azért írj. Alig várom ,hogy átjöjj hozzánk és megismerd a kis birodalmunkat. Anyukám nagyon kedvel téged de ezt már te is tudod. A levél másik felén egy rejtett ajándék van. Találd meg! Illik az aranyos kis melegítődhöz.
Ha még nem jöttél volna rá,
Draco Malfoy.

A levél hátán volt egy vágás. Lassan belenyúltam és keresni kezdtem az ajándékot. Megfogtam egy láncot és kihúztam. Pontosabban egy nyakláncot. Ezüst nyaklánc volt, a láncon pillangók lógtak. Bennük csillogó gyémántok.
Egyből az asztalomhoz ültem pennámat megragadva írtam a levelemet.

Kedves Draco!
Ne félj az apám kedvel téged. Én is nagyon várom a találkozást. Nem gondolod kicsit nagy ajándéknak a baglyot? És nagyon de nagyon köszönöm a nyakláncot azonnal felrakom egyszerűen imádom. Sokat jelent nekem ez és vigyázni fogok rá. Ígérem!
Y/n.