Felvettem Mavis ruháját a Hotel Transilvániából. Szeretem azt a mesét. Majd feldobtam magamra egy gyenge sminket és kiléptem a szobából. Draco falnak dőlve zselés de kócos hajjal állt. Nem figyelt rám, ingbe és egy fekete gatyában volt. Az ingjén pár csepp művér volt.
"Azta..." Mondtam ki halkan és közeledni keztem felé. Miközben lépkedtem felé lassan fejét rám irányította. Az arcán látszódtak a kis bemélyedései. Olyan értettnek tűnt és határozottnak.
Amint rám nézett hirtelen megálltam, a szívem egyre hevesebben vert."Jól vagy?" Nézett felém a megszokott unott arcal. Bólintottam neki párat és megint közelebb léptem hozzá.
"Mehetünk?" Kérdezte és kezét felém nyújtotta.
"Benne vagyok" Válaszoltam rögtön és kuncogni kezdtem.
A lépcsőn lefele sétáltunk a két család már csak minket nézett ahogy lesétáltunk közéjük. Narcissa hirtelen elérzékenyült és könnyei potyogni kezdtek. Látni lehetett rajta a büszkeségét.
"Elnézést.." Közölte és besétált a konyhába.
Mi csak egymásra néztünk...Vagyis néztünk volna..Chloe közénk vágott megfogta Draco kezét és elkezdte kihúzni a kis kalandunkra. Hirtelen az összes szem rólam rájuk fordult. Én pedig az utolsó lépcső fokot egyedül léptem meg. A szívem azt mondta hogy rögtön megöljem. Az agyam pedig azt ,hogy várjam ki. Vissza kapja majd. Ideges voltam és egyszerre szomorú. Megakaratam mutatani.
"Elfelejtettem valamit!" Kiáltottam és felszaladtam a szobámba.
Csináltam a hajamat, kerestem a ruhámat, sminket csináltam, cipőt választottam. Összesen fél órába telt de megérte. Beléptem a tükör elé. Mosolyogni kezdtem. Fekete bőr dress volt rajtam fekte tussal és rúzsal. Hajam göndören omlott a vállamra. A cipőm feketén csillogott. Szeplőim különösen illetek a szép fekete ruhához. De legjobban a fekete necc harisnyámhoz ami trapéz alakokban volt kivágva. Felkatam a kezembe a kis fekete táskámat és magabiztosan lesétáltam a lépcsőről. Mindenki lent várt engem. Amint lassan sétáltam le mindenki engem figyelt és csodálkozott. A Chloé lány rusnyán nézett rám kezével szorosan fogva ......A szerelmem kezét. Az emlegetett fiú felsziszent és piros arcal a földre nézett. A lány pedig Dracot nézte idegesen. Engem ebben a pillanatban csak az érdekelt hogy Draconak hogy tetszem. Mondjuk a viselkedéséből levehetően eléggé zavarban volt.
El is felejtettem, Narcissa Dracora nézett és halkan nevetett. Tudni szeretném hogy miért mindig ilyen büszkén néz a fiára.. Talán majd megtudom egyszer. Boldogan mosolyogtam és körbe néztem a társaságon."Indulhatunk?" Nevettem.
Mindenki bólogatni kezdett. Elől Chloé és Draco. Melletük a szülők. Mögöttük én sétáltam pontosabban a fiú mögött. Egyedül baktattam hátul és néztem a jó oldalát a dolgoknak. Bár pár könycsepp lecsordult a vidámnak tűnő arcomon. Azonnal orvosolni próbáltam a problémát megigazítottam a sminkem. Szinte nem látszott semmi. Vagyis szerintem. elértünk az első házig és kértük sorban a cukorkákat. Lassan sötétedett. A listán egyre kevesebb ház volt. Sokan csak élénk dobták a cukrokat. Valaki pedig még meg is köszönte ,hogy jöttünk. Az utolsó háznál a szülők magunkra hagytak minket és haza mentek közösen beszélgetni és megsütni a süteményeket. Bekopogtunk hárman egymás mellett állva. Az ajtó kinyitódott Chloé pedig ellökött. Azonnal felállatam és méregesen a lányra néztem. Draco figyelt de gyorsan elkérte a cukrokat majd hátrább húzott minket."Kérlek ne itt.." Mondta fiú mire a lány rá förmedt.
"AKKOR HOL?!"
Draco lehajtotta fejét.
"HAGYD BÉKÉN Ő NEM TEHET RÓLA" Kiabáltam Chloéra. Draco rám nézett és megfogta kezem. Talán még csak itt döbbentem rá ,hogy mennyire szeretem. Bár a pillanatot egy harmadik kéz szakította meg és rá csapott kezeinkre.
YOU ARE READING
1. A Malfoy élet (Befejezett)
FanfictionDraco és te Saját felelősségre És akkor vágjunk bele ✨ Ha esetleg vannak benne helyesírási hibák elnézést miatta ez a legelső könyvem, még lesz ennél jobb is!