Összerakva

4. Tiszta lap

( A zene a hangulat miatt lett beszúrva a történet elejére)

Jack szemszöge:

Tegnap mialatt a kissrác aludt, felhívott engem a főnököm, hogy ma be kell ugranom elintézni valamit, de az egész kiment a fejemből, így lélekszakadva rohantam, és éppenhogy csak beértem a munkahelyemre.

Miután végeztem a rám háruló feladatokkal, elindultam haza, amikor hirtelen megcsörrent a telefonom. Kristian az. BASZKI! Megbeszéltem mára vele egy találkozót nálam... Teljesen elfelejtettem. Zsebre vágtam a telefonom, és rohantam haza, ahogy csak tudtam.

Amikor beértem a házba, egy reszkető fiút a takaró alatt, és egy üvegen dörömbölő Kristiant láttam. Kikerekedtek a szemeim, és egyből elé mentem, majd beengedtem a házba.

- Bocs közben dolgom volt...- nevettem kínosan a tarkómat vakarva. Erre csak elmosolyodott, majd vállon veregetett.

Együtt mentünk be a szobába. Kristian nem is tud a srácról, csaptam arcon magam gondolatban. Amikor beléptünk, szegény még mindig a takaró alatt volt. Óvatosan leültem, és lejjebb húztam az anyagot róla, mire kicsit összébb húzódott és mintha még jobban remegett volna.

Bemutattam neki Kristiant, de egész végig feszülten és idegesen bámulta őt. Amikor a barátom távozni készült kikísértem, majd visszamentem a kis vendégemhez. A tekintetéből le lehetett olvasni hogy nem szimpatikus neki Kristian. Nem értem miért. A legmegbízhatóbb ember akit valaha ismertem, és mindig segített, ha galibába kerültem.

- Szóval Jack Campbell vagyok. 20 éves vagyok, és jelenleg apám cégénél dolgozok. Most mesélj te egy picit magadról! -győzködtem kedvesen a fiút.

Erre mit tett? Mégjobban összekuporodott, és a fejére húzta a takarót. Nekem itt lett elegem. Fogtam és lerántottam róla az anyagot, mire kissé ijedten nézett rám.

- Vissza is vihetlek oda ahonnan jöttél. -vetettem oda neki, egy vállrántás kíséretében. Persze nem gondoltam komolyan.

Erre könnyek gyűltek a fiú szemében. A francba! Nem akarok neki rosszat!

- Aiden vagyok... -mondta halkan- 17 éves vagyok és tanulok...

Végre. Persze itt nem hagytam abba a faggatását.

- És hogy kerültél te a szemétkupac közepére? -hajoltam picit közelebb hozzá, mire elkezdett reszketni.

- A-apukám megtudott egy dolgot... Ivott és mikor H-haza jöttem... -itt megakadt, és nem tudta tovább mondani, mert megindultak a könnyei.

Ekkor lassan, de magamhoz öleltem a fiút. Könnyei átáztatták a pólómat, de nem bántam.

- Shh.. most már senki sem bánthat. -mondtam neki.

Még egy ideig a karjaim között sírdogált, de mire feleszméltem, már csak egyenletes szuszogását hallottam. Elaludt a karjaimban. Szegényke nagyon elfáradhatott. Ekkor szépen lefektettem, és betakargattam. Eszembe jutott hogy mostanra feltöltött a mobilja, ugyanis a zsebében volt, csak teljesen le volt merülve.

Odamentem az asztalhoz, és bekapcsoltam a készüléket. Tudom nem szép dolog amit csinálok, de muszáj megtudnom róla több dolgot. Nem sok minden volt a telefonján. Összesen 2 emberrel írt. Az apjával, és egy Hannah nevű lánnyal. A lánnyal való beszélgetése során sok mindent megtudtam. Meghalt az anyukája, és hogy meleg. Valószínűleg ezért dobhatta ki az apja. Szegény kis csöppség. Mikor letettem a készüléket, visszamentem hozzá, és miközben aludt azt vettem észre hogy sír. Elkezdtem a hátát simogatni, mire megnyugodott.

Aiden szemszöge:

Miután "megfenyegetett" kénytelen voltam elmondani neki a dolgokat. Persze azt nem mondtam el hogy meleg vagyok, nehogy kidobjon ő is. Mikor szorosan magához ölelt, azt éreztem hogy ő megvéd engem, hogy nem eshet bajom. Egyre nehezebbnek éreztem a szemhéjaimat, és azt hiszem elaludhattam.

--------

Mikor felébredtem Jack ott szobrozott mellettem, de nem vette észre hogy felébredtem. Most megnézhettem közelebbről. Eléggé nagy izmai voltak... Szinte mindenhol... Szerintem simán elterülnék már egy ütésétől is... De ő nem ilyen... Remélem.
Ekkor megszólalt a férfi:

- Szia... Látom felébredtél. Nem vagy éhes? -kérdezte.

Mielőtt válaszolhattam volna, a gyomrom egy hatalmasat korgott.

- Azt hiszem tudom a választ! -nevetett, mire elszégyelltem magam.

Ezután az étkezőbe vezetett engem, ami meglehetősen tágas volt. Vacsorára sonkás tojásrántottát csinált, amit el is fogyasztottunk. Mikor végeztem halkan visszaosontam volna a szobámba a telefonommal, ám egy erős kéz elkapott és magával rántott. Milyen erős ez? Mintha valami rongy lennék...

- Nem is láttad még a kertet! Gyere! -lelkesedett.

- Jó... -mondtam halkan.

Igazán szép kert volt. Szép zöld fű. Hátul egy kis virágoskert és egy tavacska. Elöl pedig egy medence. Éppen a medence mellett sétáltam, amikor Jack megfogott és bedobott a medencébe. Amivel nem is lett volna gond ha tudnék úszni... Elkeseredetten csapkodtam a vízben, és próbáltam levegőhöz jutni.

--------------------------------------

Sziasztok! Bocsánat a késésért, csak az közbejött pár dolog. Remélem eddig mindenkinek a történet, és igyekszem a közeljövőben hozni a részeket! Addig is puszi a pocitokra!❤️