Lent a pokol mélyén| BEFEJEZETT

7. Összeomlás

1 nap, a 31 nappból már 1 nap eltelt, már csak 30 nap van hátra, hu de jó...

Épp öltöztem, amikor kopogást hallottam, azonban mikor kimentem, senki sem volt ott. Megfordultam és majdnem elért a szívroham.
- Ahhahaha nyugodj meg, nem foglak bántani, még...
Szólalt meg Dominika mosolyogva.
- Hagyj engem békén! Ne gyere a közelembe. Mondtam.
- Nem is tudod, hogy ma milyen szerencsétlenség fog várni, talán nem is kell megvárd azt az egy hónapot, hogy kijuss innen...
- Mih??
- Hé Dom! Kiáltotta Jake.
- Ahhhhj, már megint mivan? Most nem bántottam, csak beszélgetünk.
- Ne beszélj vele!!! Mondta.
Dominika csak forgatta a szemeit, majd elment.
- Jól vagy? Kérdezte.
- Aha ennyit a majd ,,vigyázok" rátokról.
- Dehát itt vagyok, nem hagytam, hogy bajod essen.
- Mindegy, már nem számít.
- Nézd, Ruby én...
- Igen?
- Öhm, én...
- Te??
Majd egy határozott mozdulattal megfogta a fejem és megcsókolt.
Én nem tudtam mit csináljak, ezért ellöktem magamtól és visszamentem a szobámba, majd becsuktam az ajtót.
Először gondolkodtam majd sóhajtottam egyet és visszamentem.
Visszacsókoltam, hogy miért azt magam sem tudom, talán tetszik nekem...
- Ah, én szeretlek...
Ezt olyan aranyosan mondta.
- Én is. Válalszoltam.
Majd tovább folytattuk a csókolozást.
- Hé, Ruby nem tudod, hogy..., öhhh
Majd hamar szétváltunk.
-Bocsánat, én inkább visszajövők később. Mondta Monika.
- Nem, dehogy is mond csak.
- Áh, privát ügy. Bocsi.
Nézett Jakere.
- Ah, menjetek csak...
Bementünk Monika szobájába.
- Az igen!!! Alig telt el pár nap.
- Ahjjj, tudtam, hogy ezért hívsz be.
- Na, nahh???? Kérdezte érdeklődően.
- Nah mi???
- Milyen volt????
- Micsoda??
- Hát a csók, te féleszű!!
- Milyen legyen? Amúgy is milyen hülye kérdés ez?
- Dehát Ruby, ez volt az első csókod!!!
- Na és??Nem olyan nagy szám.
A következő percben Reina jött be a szobába.
- Sziasztok! Úgy eltűntetek, lemaradtam valamiről?
- Oh, sok mindenről!! Mondta vigyorogva Monika.
- Moni!!!!!!
- Ruby rácuppantott Jakere!!!!
- MONI!!!!!!! Kiáltottam rá.
- MIIIII??? EZ KOMOLY??
- Igen, nem kell így felfújni.
- Nah várjunk, akkor ti most együtr vagytok??? Kérdezte Reina.
- Asszem...NEM TUDOM!
Alig telt el MÁR MEGINT pár perc, mikor üvöltésre lettünk figyelmesek.
- Ez meg mi volt?? Ált fel Moni ijedten.
- Nem tudom. Válaszoltam.
Kimentünk és azt láttuk, hogy kint minden szép lassan összemegy. A láva csak úgy ömlött, majd hirtelen szinte megindult, mi szaladni kezdtünk ahogy csak bírtunk, majd szembejött velünk Jake.
- Jake! Jake!!
-Ruby!! Jól vagytok?
- Igen. Válaszoltunk hárman korúsban
- Mi történik? Kérdeztem ilyedten.
- Dominika. Lejutott a a pokol legmélyére, ki fogja nyitni a kereket!!!
- Tessék??? De hogy, még 3 év van amíg újra ki lehet nyitni, ezt montad!!!!!
- Tudom, de hamarabb kitudta nyitni, mert kiderült, hogy az ereiben feketevér folyik.
- Fekete vér? Az meg mii?? Mármint mi közze hozzá??
- Dominikát valami megszálta, azért akar mindenkit tönkretenni, valami ősi démon lehet, ami hatalmasabb a...
- Minél?? Kérdeztem.
- Az apámnál..., hacsak...
- Hacsak??? Kérdeztem ijedten.
- Hacsak nem apám szálta meg...
- APÁD??? Istenem.
- Nézd, nincs időnk tovább csevegni, ha az a láva idáig elér, mind szétégtek. Ki kell jutassalak titeket, nekem úgysem eshet bántodásom.
- Jó, de hogy jutunk ki???
- Talán, ha elég erősen használom az erőmet kitudom nyitni az egyik kaput.
- Menjünk!!! Gyertek lányok.
Elindultunk amilyen hamar csak tudtunk, siettünk, csakhogy egyszer szétrepedt a föld és Reina elesett, egy kiálló valamibe kapaszkodott.
- RUBYYY!! SEGÍTSÉG!!!
- REINA!! GYERTEK SEGÍTSETEK!!!!!
Oda mentünk, probáltuk kihúzni, de mikor már majdnem sikerült, megjelent Dominika és valami varázsigét használhatott, amitől Reina kezét elengedtem és Reina lezuhant a mélybe.
- RUBYYYY!!
- NEEEEEEHHHHHH!!!!REINA!
És csak hallottuk, ahogy a hangja távolodik a mélyben és láttuk ahogyan zuhan.

Sziasztok!!

Itt a hetedik rész is, kicsit rövidre és összecsapotra sikeredett szerintem, de nem volt ihletem nagyon. Majd jövők a következővel.