Mindig is te voltál az...

Valami nem stimmel.....

Hajnalodott, a madarak csicsergése egyre hangosabbá vált az idő előrehaladtával. Midorya békésen aludt a falnak fordulva, hozzászokott már a madarakhoz az évek során így énekük fel sem tűnt neki. Valami szokatlanra azonban felfigyelt, a feneke tájékán valami nagyobb kemény tárgy nyomását érezte. Megfordult hogy, megnézze mit nem tett ki előző este az ágyból, ám a látvány ami szemei elé tárult meghökkentette. Bakugou feküdt mellette, pucér felsőtestét sütötte a reggeli nap. Midorya a szőke karjaiban aludt centiméterekre hatalmas mellizmaitól. Feje teljesen elpirúlt, gondolatai az előző éjjszakán jártak, hogy megbizonyosodjon arról ami este történt felemelte a takarót és egy gyors pillantást vetett alsónemüjük állapotára. Rajtuk volt a boxerük így megbizonyosodott arról hogy más nem történt. Azonban szemei fennakadtak valamin, nem igazán értette ébredése pillanatában mi nyomja hátulról de, most megtalálta annak okát. Bakugou úgymond harcra kész állapotban volt a reggel. Midorya próbálta feldolgozni a látottakat ezért a fal felé fordulva gondolkodott magában ekkor a szőke hírtelen megmozdult. Karjaival szorosan magához ölelte a zöld hajút, teljesen a mellkasába zárta őt. Midorya immár tarkóján érezhette a szőke mély lélegzeteit, lejebb is erőteljesebben érezte Bakugout. Megpróbált valahogy helyezkedni hogy ne nyomja ilyen kellemetlenül őt ezért fenekével megpróbált lefelé fészkelődni súrolva Bakugou alsó tájékát.

Nghh!.....

Bakugou ekkor kinyitotta szemeit,végignéztem az elötte fekvőn majd egészen a füléig hajolt miközben szorosabbra fűzte karjait körülötte.

Mi a fenét művelsz Deku?.... Provokálni próbálsz?- súgta fülébe majd ráharapott.

Híj!.... Dehogy is Katsuki csak nagyon nyomtál odalent ezért próbáltam kicsit odébb menni.

Áá értem szóval próbálsz kibújni a felelősség alól...merthát ez itt lent miattad van ugye tudod?- incselkedett Bakugou majd kezét végig tolta Midorya hasán de, alsónadrágja pereménél megállt.

Mit csinálsz? Reggel van és a szüleid is itthon vannak meghallhatnak minket!

Csak akkor fognak meghallani ha nem maradsz csendben.....de most nem akarom teljesen végig csinálni. Nyisd szét a lábait egy kicsit és maradj az oldaladon. Ha jól csinálod hamar megleszünk- mondta Bakugou majd benyúlt az ágy alá és elővett egy tubust.

Love gél?? Az mire kell neked?- értetlenkedett Midorya.

Hogy hasonló legyen az érzés mint amikor benned vagyok.- válaszolt aztán a zöld hajú szétnyitott lábai belső részére tett egy-egy adagot majd elkente.

Midorya nem értette hogy mire gondolt Bakugou az előző mondatával ám ekkor egy kemény meleg dolgot érzett alul lévő lábán.

Szorítsd rá a másik lábad is és tartsd úgy- hangzott Bakugou utasítása.

A zöld hajú úgy tett ahogy megmondták neki, két lábával igyekezet eleget tenni partnere elvárásainak. A gélnek hála Bakugou könnyedén mozoghatott a keskeny nyílásban.

Jól csinálom Katsuki?

Ahh...igen!!...tartsd még egy kicsit!- válaszolt erölködő hangal a szőke.

Nem kellett sokáig bírnia Midoryának mert amint az előző mondat elhagyta Bakugou száját azonnal jött vele. Gyorsan kihajolt pár zsepiért hogy letakarítsa a zöld hajú lábát, ekkor látta hogy a fiúnak kicsit kidörzsölődött a bőre.

Szólhattál volna hogy fáj.- mondta Bakugou.

Nem nagyon éreztem a gél miatt meg annyira nem volt vészes.- válaszolt.

A szőke felállt az ágyból majd kiment a szobából, pár másodperc után vissza is jött  egy tégellyel a kezében. Midoryát a hátára forgatta és a lábai közé ült, egy kis krémet az ujjára tett majd elkezdte bekenni a sérült felületet. A zöld hajú feje rák vörös lett, egyik kezével eltakarta arcát nehogy lebukjon.