A bosszú majdnem annyira édes mint Ő

9.rész

Luka szemszöge:

Miután kisebb merevedéssel otthagyott az irodámban, szinte csak arra tudtam gondolni, hogy ma meg kellene őt fektetnem, de azt soha nem bocsátaná meg nekem. Bár lehet benne lenne, de most az az első, hogy a tervem beválljon. Nem szabad hagynom, hogy bármilyen kis ballépésem miatt, ne legyen velem és ne tudjam véghez vinni amit elterveztem.  Vettem egy két mély levegőt és majd utána siettem a konferencia teremhez. Amint beléptem, elkezdtem őt keresni a tekintetemmel, meg is találtam, a csodálatos öcsémmel társalogni. Az öcsém képéről szinte ordított, hogy a szemeivel már letépte róla azt a feszülős bőrnadrágot és biztos voltam benne, hogy az jár a fejében, hogy hány féle módon húzhatná meg azt a kerek seggét, akár ezen az ovális tölgyfa asztalon, ami a konferencia termünk közepén terül el. Persze nem mintha én nem erre vágytam volna legszívesebben, de gyűlölöm a gondolatát annak, hogy az öcsém ilyen árgus szemekkel figyeli azt ami az enyém. Persze nem hagyhattam annyiban, meg is indultam feléjük, és Oli mellé álltam, és persze lassan ráhelyeztem a tenyerem a kerek fenekére, amiből az öcsém nem látott semmit.
-Minden rendben van?-kérdeztem mosolyogva, persze a gúnyos fogsor villantásom Marknak üzentem, amire az ő bárgyú képéről is leolvadt a mosoly. Hiába tepersz öcsi ő az enyém lesz egy ideig.
-Természetesen Mr. Wilde, éppen előkészítem a papírokat a megbeszélésre, ahogy kérte.-mosolygott rám a bárányka olyan szemérmesen mintha, nem az előbbi percekben pakoltam volna fel az asztalra és hagyott ott merevedéssel. Majd el is lépett mellőlünk és ment poharakat kirakni illetve vizet tölteni, a nemsokára érekező ügyfélnek, mi pedig ott maradtunk Markkal.
-Muszáj volt neked is most megjelenned, mindig késel, de ha pillanatot kell elrontani akkor pontosabb vagy, mint egy kicseszett svájci óra.-morgott rám az öcsém amit még szép, hogy egy fölényes vigyorral tűrtem.
-Ne aggódj nem kellettem én ahhoz, hogy elrontsam a nagy pillanatodat, egy ilyen srác mint Oliver hamarabb jönne össze velem, mint veled szóval nem kell ennyire teperned.-megpaskoltam a vállát majd a helyemre ültem. Láttam rajta, hogy még visszaszólna valamit, de a telefonja csörgése megzavarta. Biztosan apa vagy az ügyfelek keresik, még jó hogy ezt a megbeszélést ő szervezi, ezért kettesben maradtam a báránykámmal, aki még mindig szorgosan készítette elő a termet. Éppen a kávéfőzőnél babrált valamivel. Látszott rajta, hogy valami egyszerűen nem akar neki engedelmeskedni, ezért jó lovag módjára odabattyogtam segíteni neki. Ami azt jelenti, hogy hátulról teljesen odapaszíroztam magam hozzá, hogy érezze, hogy a kis akciók miatt amit az irodában letoltunk, még mindig izgalmi állapotban van a kisebbik felem. Amilyen kis érzékeny a közelségemre, azonnal megremegett, de folytatta tovább a szenvedését a géppel, ami még mindig nem akart az ő keze alá dolgozni. A nyakába hajtottam a fejem, majd egy apró puszit lehelltem a vékony bőrére. Olivert egyből beborította a libabőr, ami csak méginkább felélesztett engem deréktájt. Istenem ma tutira meghúzom, lehet most még ellenkezik, de majd én kezeskedem arról, hogy estére megváltozzon a véleménye. A kicsike minden kis apró behatásom ellenére még mindig a kávefőzőgéppel vacakolt. Ezért előrenyúltam, hogy segítsek neki, de hát így mégjobban nekinyomódtam, amiről én nem tehetek, hiszen csak ártatlan jótett volt a célom. De hát a kisördög előttem egy halkat felnyögött. Ami nem is volt meglepő hiszen ha ugyanebben a helyzetben lennék csak ruha nélkül, akkor a farkam már rég a seggébe csusszant volna. Drága istenem és ahogy én ezt most elképzeltem, még inkább erősödött a kényszer hogy lecincáljam róla azt a feszülős ruhadarabot.
-Tudod Oli ha most nem lenne rajtunk ruha, ilyen közelségből már rég kéjesen nyögnél a farkamtól.-suttogtam a fülébe, hogy ne csak engem kínozzon a kielégületlenség. Ezzel talán kiéheztetem annyira estére, hogy beadja nekem a derekát. Persze én bolond azt hittem estéig kell várnom, de a kis srác meghazudtolta magát. Megfodult a kezeim között és egyenesen a szemeimbe bámult, merő vágy égett a tekintetében.
-Nekem muszáj itt lennem ezen a megbeszélésen?-döntötte oldalra a fejét mint egy kiskutya amikor nem ért valamit.
-Nem, amúgy sem lehetsz bent csak az előkészületekhez kellettél.-mire csak bólintott majd ránézett a karórájára, miszerint, pontosan 27 perc múlva lesz kilenc óra azaz a megbeszélés ideje. A kis srác se szó se beszéd, megfogta a kezem és elkezdett kivonszolni a teremből, majd mielőtt kiléptünk az ajtón csak rámnézett, elengedte a kezem, de pontosan tudtam, hogy ez azt jelenti, hogy kövessem őt, és annyira hajtott a kíváncsiság mit akar, hogy futottam is utána mint egy oroszlán a gazella után. Oliver egyszer csak, megállt a takarító szertár előtt, majd kinyitotta annak ajtaját és behúzott maga után.
-Tudtad, hogy a takarítók nálunk, csak délután kezdenek, de mivel, ha balesetek történnének adnak kulcsot egy két alkalmazottnak a szertárakhoz.- majd előhúzta az apró kulcsot és ránkzárta az ajtót.
-Na jó körülbelül húsz percünk van, aztán vissza kell menned a megbeszélésre.-mondta inkább saját magának Oliver, ezután pedig olyan dolog történt amire nem gondoltam volna. Fogta magát és elém térdelt, általában nem vagyok zavarban és most sem voltam csak kicsit lesokkolt, hogy konkrétan én akartam rávetni magam a srácra, erre ő esik nekem. Gyors ujjaival, már le is kapta rólam az övet és a gatyám is lerepült, az alsó gatyámmal együtt, a farkam pedig rögtön mint egy kalitkába zárt madár kiugrott. Olivernek pedig esküszöm, hogy csillogni láttam a szemeit, hiába volt félhomály a helységben. Több nem is kellett a báránykának, már le is engedett a torkára, ami szinte tökéltesen szűk volt és meleg nyelvével lucskosra nyalta nemesebbik részemet, és miközben ezt a pajzán műveletet végezte a szemeivel, mint egy kisangyal úgy nézett fel rám. Néha kiengedte a farkamat a szájából és végig csókolta azt, ezután pedig megint mélyen elküldte a torkába, mint a kedvenc nyalókájával, úgy játszott, persze már majdnem elmentem amikor is kiengedett a szájából, én ezt egy nem tetsző morgással díjaztam, ő pedig csak felállt és egy gyors puszit adott a számra, majd ő is levette a nadrágját, engem lenyomott egy ilyen ládaszerűségre ami előtt álltam, majd a egyik kezét visszavezette a farkamra a másikkal pedig az ujjaimért nyúlt amiket egy ideig a szájába helyezett, majd teljesen megfordult előttem, a seggét szinte premier kilátással láttam.
-Na mi lesz már még van 12 percünk gyorsan ujazz meg, aztán meg a többi ne kelljen elmagyaráznom főnök.-nézett hátra kacéran.
Nekem pedig több se kellett először csak széthúztam a farpofáit és mint egy mézesbödönt úgy kinyaltam, Oliver pedig mint egy kiéhezett szajha úgy nyögött folyamatosan. Majd egy ujj, ami teljesen megszokott volt neki,majd kettő és ezt követte a harmadik is. Ami már egy kis időt igénybe vett, de hamar megszokta ezt is, hát igen már nem volt szűz segge. Majd amint lehetett, belevágódtam, ő pedig szinte felsikított a gyönyörtől, sajnos nem volt időnk cicomázni ezt az egészet ezért csak mint az állatok kúrtunk egyet majd Oliver már másodszorra én pedig először elélveztem egyenesen a forró seggébe. Mindketten csak levegőért kapkodtunk, majd ránéztem én is az órára még volt 4 percem kilencig ami tökéletesen elég volt arra hogy kicsit megtöröljem magam, még jó hogy a szertárban vannak kéztörlők. Oliver még mindig csak ült a lábai csak úgy remegtek, a lyukából folyott ki a nedvem arca gyönyörű piros pozsgás volt, istenem ha nem kellene visszamennem és mégegyszer megkúrnám utána megint és ezt egészen ájulásig.
-Megleszel?-gugoltam le hozzá már felöltözve mert nekem mennem kellett.
-Perszeh, csak most nem bírok felkelni, mert valaki megbaszott de rendeshen.-nyögdécselte el.
-Nem mintha te nem akartad volna-simítottam arcára.
-Szedd össze magad és menj haza, nyolcra ott vagyok érted, majd azt mondom rosszul érezted magad.-adtam egy puszit a homlokára majd kiléptem a szertárból, még jó hogy ezen a folyosón szinte senki nem jár, majd mint akivel semmi sem történt bementem a konferenciateremben és megkezdtük a tárgyalásokat.

Sziasztok, hosszú sőt nagyon hosszú szünet után itt egy új rész, remélem tetszeni fog nektek.

Puszi, Cseni