A bosszú majdnem annyira édes mint Ő

4.rész

Oliver szemszöge:

Amikor már majdnem megcsókoltuk egymást az újdonsült főnökömmel, társaságunk harmadik tagja egy halk torok köszörüléssel jelezte, hogy még ő is itt van, a helyzet kínossága miatt gyorsan felálltam és elszaladtam a mosdóba. Beérve megmostam piros pozsgás arcom és megpróbaltam magam lenyugtatni. Amint visszértem, meghallotam, hogy a két férfi rólam beszélgetnek és Max valami kérdést emleget, így rákérdeztem, hogy mit kellene tőlem megtudni, mire egy olyan kérdést kaptam amire nem számítottam.
-Te tényleg Eliza Cole öccse vagy?
Először leblokkoltam, majd átfutott agyamon a tagadás lehetősége is, de felesleges volt, hiszen valószínűleg Max felismert.
-Én tényleg Eliza öccse vagyok, már ha Eliza Coleról beszélünk, az exbarátnődről.
Foglaltam ismét helyet, Luka mellet. Aki teljes sokkban nézett rám, hiszen sokat változtam és valószínűleg most esett le neki, hogy kire is hajtott rá.
-Miért nem mondtad eddig?-nézett rám elég dühösen.
-Minek kellett volna, benne van az aktámban, de valószínűleg bele se pillantottál.
-De te jól nézel ki, az a srác pedig közel sem volt egy szépség.
-Arra viszont jó voltam akkor is, hogy megdugj nem?-emeltem fel a hangom
Baszki elszóltam magam, miért kellett ennyire felidegesítenie. Tudom, hogy akkoriban más volt a külsőm de az arcom sose volt csúnya.
-Mi akkor soha nem feküdtünk le.
-Attól, hogy még nem emlékszel rá megtörtént, azon a napon amikor szakítottatok, részegen jöttél hozzánk át és nekem estél.
-Miért nem állítottál le?-emelte fel ő is a hangját. Ennyire rosszul érintené, hogy lefeküdt egy olyan sráccal aki nem volt elég helyes a mostani elvárásaihoz. 
-16 éves voltam bazd meg és szerelmes voltam beléd miért állítottalak volna le, még hamarabb el is mentem a szobából, csakhogy ha nem emlékeznél ne is gyere rá mi történt. Pedig nem voltál velem túl kedves és akkor is mindent megtettem érted.-kezdett bekönnyesedni a szemem ismét. Fantasztikus az első napom Luka Wildel egy kész sírógörcs.
-Te szerelmes voltál belém?
-Miattad jöttem rá, hogy a férfiak jönnek be.-hajtottam le a fejem. Csend telepedett a társaságunkra, majd végül a csendet Max szakította meg.
-Akkor nem csak a jó hírnév miatt jöttél Luka cégéhez igaz?
-Hát ha már így őszinték vagyunk, akkor elmondom, hogy nem, újra látni akartam, hogy végre sikerüljön elfelejtenem, de ez így nem fog menni.-hangom olyan halk volt, hogy éppen csak a két férfi hallotta.
-Én még mindig nem hiszem el, hogy mi lefeküdtünk.
-Hogy neked bazdmeg még mindig ezen jár az agyad, nem hiszem el, nem is értem mi jön be nekem rajtad.
-Még most is?-kérdezte Max
Úgy érzem magam, mintha valami kihallgatáson lennék, de úgy néz ki, hogy most őszinteségi rohamom van, hiszen mindenre válaszolok.
-Több kapcsolatom is volt de sose tudtam elfelejteni. 
Csak bólintott válaszomra.
-Akkor ma miért löktél el?-nézett rám Luka.
-Nem akartam megint egy éjszakás lenni, inkább ne kapjalak meg, minthogy megint csak egy éjszakára légy az enyém.
-Basszus kölyök te teljesen belehabarodtál ebbe az idiótába.-dőlt hátra a főnököm legjobb barátja.
-Én akkor sem vagyok olyan aki kapcsolatot akar és ez pont a nővéred miatt van így.
-Hát akkor maradunk alkalmazott és főnök, ha neked így megfelel.-persze reménykedtem benne, hogy azt mondja értem megváltozik.
-Rendben legyen így.-bólintott. Nekem pedig a szívem tört össze még jobban, de így mindenkinek jobb lesz.
-Akkor ezt megbeszéltük, de én mostmár megyek haza, ha nem baj.-álltam fel helyemről.
-Ne vigyelek haza?-kérdezte a főnököm. Még az hiányzik, hogy hazavigyen így is nehéz visszafognom a könnyeim.
-Nem szükséges egyedül is hazatalálok, holnap találkozunk a munkában, viszlát, szia Max.-köszöntem el tőlük.
-Szia-mondták nekem, szinte egyszerre.
Én pedig amint kiléptem a bár ajtaján, engedtem könnyeimnek, hogy záporozzanak, mostmár egy fikarcnyi reményem sincs, hogy egyszer Luka Wilde lesz az életem párja. Viszont minden nap el kell majd viselnem a látványát, ami még rosszab, bár fél év az hamar elrepül majd. Utána pedig minden rendben lesz. Hazafelé tartó utamon felhívtam legjobb barátom, hiszen otthon szükségem lesz rá.

Na heló beló, itt is lennék az újabb résszel. Remélem elnyeri majd tetszésetek, jó olvasást kívánok hozzá!

Puszi, Cseni