A bosszú majdnem annyira édes mint Ő

8.rész

Oliver szemszöge:

Az egész napos szerződés olvasás miatt a szemeim szinte sóvárogtak azért, hogy kivegyem a kontaktlencsémet, remélem holnapra nem fog begyulladni, mert akkor az első randimra Lukával szemüvegben kéne mennem, amit nem tudom mennyire díjazna. Két perc alatt kikaptam őket a szememből és már vissza is raktam őket tartójukba. Levetkőztem, beállítottam a vizet kellemes hőmérsékletűre, majd gyorsan felhívtam Melt, aki olyan álmos hangon szólt a telefonba, mintha most keltettem volna fel.
-Felkeltettelek?
-Áh nem, dehogy Oli tudod én mindig éjfélkor szoktam a másnapi kaját megfőzni a családnak.
-Tehát akkor nem?-kérdeztem szórakozottan.
-De igen bazdmeg és ha legalább nem egy fehérház méretű pletykát mondasz el nekem, akkor holnap levágom a tojásaid és kisütöm őket, utána meg fasírtként tálalom fel Loriannak vagy nem is Liamnek.-mortyogott dühösen a telefonba, én pedig beálltam a zuhanyrózsa alá.
-Akarod mondani Lukának.-nevettem
-Mit bánom én hogy hívják, de igen annak a csávónak.
-Na idefigyelj...
-Bazdmeg mi a jó istent csinálsz nem hallom semmi mást csak vizet.-morgott még mindig a mobilba, ezért nem jó egy alvó lányt felkelteni mert rohadtul morcos lesz.
-Zuhanyzom, de csak annyit akartam mondani, hogy holnap megyek Lukával randizni.-kiáltottam neki. Egy pillanatra azt hittem kipurcant a telefonom, vagy a kapcsolat ment el, mert Meli meg se szólalt a vonal másik végén, már azt is feltételeztem, hogy esetleg újra bedobta a szunyát.
-Hogy te mi a jó nagy anya szent kurva ágoston józsef béla szent lélekre mész holnap azzal a spagetti hajú,ki ha én nem, bárgyú tekintetű, pökhendi, seggfej, faszkalappal?
-Befejezted, vagy van még valami?
-Óh ha tudnád mennyi mindent tudnék még sorolni. Mondd meg úgy őszintén testvérem minden rendbe van veled, mert mostanában kicsit szétesettnek láttalak, ismerek egy tuti dilidokit megadom a számát. 
-Nem kell, teljesen jól vagyok, sőt annál is jobban.
-Hát te nem vagy nyomon fiam az is biztos, tegnap végig bőgted az éjszakát, ma meg már randit dobtok össze. Nem egy mesében vagy hercegecske át fog kúrni, nem kicsit, nagyon.
-Nem fog, ha mégis akkor te itt leszel.
-Aha, tudod akkor majd a képedbe vágom, hogy én megmondtam, de majd összekaparlak.-sóhajtott egy nagyot a vonal másik végén, és szinte éreztem hangjában mennyire dühös most, de mégsem zúdítja rám a haragját.
-Figyelj, holnap eszméletlenül kellene kinéznem, szóval talán reggel segítenél nekem ruhát választani.-hangom kissé félénk volt, de szinte biztos voltam benne, hogy belemegy.
-Úgy fogsz kinézni, mint egy szemétkupac ha rajtam múlik, hátha az a pöcs elfelejt téged, de gyors ütemben.
-Szóval akkor benne vagy?
-Igen, de mostmár megyek aludni. Oli te ezt biztos jól átgondoltad?-kérdezte meg, de mostmár hangja inkább komolyságot és féltést sugárzott, mintsem haragot, vagy éppen szemrehányást.
-Nem tudom, de erre vágytam, ha nem mennék bele magammal csesznék ki. Lehet ezzel is csak magam alatt vágom a fát, de legalább megpróbálom és nem rágodok azon, ha elutasítottam volna, mi lett volna ha.....Így legalább kicsit jobban megismerhetem, lehet tényleg egy fasztarisznya és holnapután már el is felejtem.
-Dehogy fogod elfelejteni.-mondta rettentő halkan a telefonba, majd egy jó éjt után letette.
Miután felkaptam a telefonom, elvánszorogtam az ágyamig, de hiába próbáltam aludni, az agyam csak Luka körül forgott és próbáltam megfejteni mik is a valós szándékai. 

Fogalmam sincs mikor aludhattam el, de csak egy erőteljes és kegyetlenül hangos dörömbölésre ébredtem. Ránéztem az órára és fájón vettem észre, hogy még csak fél hat van és nekem csak nyolcra kell bent lennem, ki a búbanatos istenátka az aki ilyenkor kopogtat. 
Felálltam és elbotorkáltam az ajtómig, majd elfordítottam a kulcsot, még mielőtt kinyithattam volna, Melissa csak úgy berobbant a lakásomba.
-Úgy látom én nem is kellek ide,hogy egy kupac szemétnek nézz ki, megy ez magadtól is. 
-Na jó szopj lovat kérlel alássan.
-Mik ezek a táskák a szemed alatt. Rómeó éjszaka bemászott és nem hagyott aludni vagy mi volt veled?
-Történetesen, fél hat van kibaszott fél hat, nekem nem kell két és fél óra a készülődéshez, szóval még visszafekszem kicsit, remélem nem bánod.
-De akkor legalább menj a kanapéra, én addig kiválasztom a ruhád. Na sipirc.
Igazából nem is volt erőm hozzá, hogy belekössek, inkább ténylegesen elvánszorogtam a kanapéig és dobtam még egy kis szunyát.
Szerintem nagyjából olyan egy óra múlva kelthetett fel Mel ismét, de mostmár kicsit kipihentebbnek éreztem magam. 
-Na jó ezeket választottam.- dobott le mellém egy halom ruhát.
-Két lehetőséget gondoltam ki, először próbáld fel az elsőt aztán a másodikat és végül döntök.-dörzsölte össze két tenyerét, mintha már erre várt volna nagyon régóta.
Egy rögtönzött és rövid ámde tartalmas divatbemutató után, döntöttünk és a harmadik szett mellett állapodtunk meg. Összeraktuk az első kettőt és megszületett a tökéletes randis ruhám, amiben még a munkából se fognak kitiltani. Bár a bőrnadrág miatt, lehet a sok kosztümös bőregér utánam fog nézni.

-Na szerintem csodálatos nézel ki, de azokat a karikákat szerintem tüntesd el a szemed alól és a nyakaddal is kezdhetnél valamit.
-Mármint mire gondolsz, nincs ott semmi.-simítottam végig kezemmel a nyakamon.
-Aha semmi más egy bazi nagy szívás folton kívül.
Odafutottam a tükörhöz és belenézve sajnos rá kellett jönnöm, hogy a legjobb barátom teljes mértékben igazat mondott.
-Ez még rohadtul nem volt itt tegnap. Baszki tegnap..
-Na mivan Luka már akkor neked esett?-húzta fel az egyik szemöldökét szinte a homloka közepéig.
-Hát így is mondhatjuk.-jöttem zavarba egy pillanat alatt.
-Akkor meg minek ez a randis színjáték, hipp-hopp dugni fogtok, mint a nyulak. Na sminkelj egyet gyorsan, mert negyed óra és indulnod kell.
Nekiálltam és korrektorral meg egy kis alapozóval elfedtem a nyakamon levő nyomot, aztán még a szemem alatti szinte Gucci bőröndöket is eltüntettem. Megpróbáltam betenni a kontaktlencsét is, de sajnos a tegnapi sok munka után nem igazán akarta elviselni a szeme, így legnagyobb bánatomra elő kellett kaparnom a szemüvegem. Miután elkészültem, márcsak elköszöntem Meltől és elsétáltam a buszmegállóig, majd már csak a munkahelyemnél szálltam le. Szerintem ez alatt az út alatt több perverz és homofób megjegyzést kaptam, mint egész életem során bármikor, de nem igazán tudott zavarni. 

Szinte királyi magabiztossággal vonultam végig az irodán, persze volt egy két lenéző tekintet ami rámvetült, de legnagyobb meglepetésemre sokan csak mosolyogtak rám, mintha azt várnák, hogy egy csábos fogvillantástól az ölükbe ugrom. Benyitottam az irodába, de Luka még nem volt itt, úgyhogy gondoltam leülök az asztalához és átnézegetem azokat a papírokat amik a mai gyűléshez fognak kellene. 
Eléggé belemerültem az olvasásba, amikor kivágódott az iroda ajtaja. Ránéztem az asztalon lévő órára és, hát fél kilencet mutatott. Késett.
-Megkérdezhetném mégis hol járt a kedves főnök úr?-tettem fel neki ugyanazt a kérdést, amit ő tegnap nekem, mikor én késtem.
-Nekem nem kell magyarázkodnom.-kezdett el kacagni.
-Óh tehát ez a mentsége, komolyan Luka-álltam fel a székéből és elkezdtem felé lépdelni. Amikor meglátta, hogy mi is van rajtam nyelt egyet.
-Tudod én itt tegnap azt mondtam ez nem mentség, ilyen gyorsan elfelejted a szöveget.-döntöttem oldalra a fejem és végigsimítottam karjain.
-Ja most azt játszuk, hogy te vagy a főnököm.-közelebb vont magához, derekamnál fogva.
-Nem, csak játszuk. -vetettem rá egy ártatlan pillantást
Ezután pedig hevesen mart ajkaimra, kezei derekamról fenekemre, onnan pedig combjaimra vándoroltak, majd felkapott a karjai közé. Odasétált az asztalához és lerakott rá, majd megszorongatta csípőmet, és ágyékát az enyémhez nyomta, mindkettőnkből egy kissé sem hallgatag sóhaj szakadt fel. Áttért a nyakamra is, de miután megcsókolta, a szája kissé alapozós lett, amin nagyon jót nevettem.
-Muszáj volt eltakarnom, nem jöhettem kiszívott nyakkal munkába.-kuncogtam még mindig.
-De bőrnadrágban igen, ugye?-csapott egyet hátsómra.
-Nincs benne a szabályban, hogy ne lehetne.
-De akkor is ezt nem teheted velem, a randinkig nem fogom kibírni.-nyomta ismét magát hozzám.
-Szerintem elég nagyfiú vagy már ahhoz, hogy kibírd és ki mondta, hogy lefekszem veled, első randin nem illik.-toltam el magamtól egy kissé messzebb, majd leugrottam az asztalról és felkaptam a nagy halom papírt. 
-Gyere mert nemsokára kezdődik a gyűlés.-pillantottam még hátra az ajtóból a sokkos állapotú Lukára, majd ott hagytam és elindultam a konferencia terem irányába.

Hellóka, nagyon remélem tetszett az új rész. Örülök, ha elolvastad.🧡💜❤💙💚💛

Puszi, Cseni💝🏳‍🌈